Nevel valaki figyelemzavaros gyermeket? Én már teljesen elvesztettem a reményt és nem bírom már!

Elnézést, ha hosszú lesz. Előzmény: kislányom kis súllyal született, besárgult infúziót kapott, születéskor oxigénhiányos volt. szépen behozta a súlybéli lemaradást, és az eszével sincs baj, sőt előrébb tart mint a kora 4 éves múlt), beszéde választékos. viszont kicsinek nagyon nyűgös, izgága volt, türelmetlen, ha valami nem sikerült nyüszített, visított. jártunk korai fejlesztőbe, 2,5 éves korig, majd átpasszoltak minket a nevtanba, ahol a pszichológus azt mondja, még kicsi ahhoz, hogy konkértan és célzottan foglalkozzon vele. jelenleg a gond: vannak jó és rossz periódusok, néha egy nap többször is változik. amikor jó hangulat van, akkor egy tündéri, segítőkész, szófogadó, testvérével jó viszonyban levő a kislányom. 19 hónapos az öccse, amikor viszont bekattan, akkor egyfolytában nyüszög, fetreng, vagy unatkozik, nem csinál semmit, cvsak leül/lefekszik a cumival, minden baj neki, ne szóljon hozzá a tesója, ne is menjen oda, ez ált. visításba torkollik, mert a kicisi meg csakazért is damegy, a napi rutin betartása lehetetéen, mindenen ellenkezik, nyekereg, cipőjét "nem tudja" felhúzni, ma idegorhamot kapott ezen, mert nem sikerült, pedig tudja, de nincs türelme hozzá, ami kis erőfeszítést koncentrálást igényel, azt ő már meg se próblja. egyfoyltában igényelné a figyelmet, 2 szót nem lehet váltani senkivel ilyenkor mert egyből kezdődik a műsor. nem hisztit kell elképzelni, hanem ezt az állandó szenvedést, nyekerést nyűglődést. a mai cipődolog is olyan volt, hogy láttam, valami erő keríti ilyenkor hatalmába amit nem tud legyűrni. ilyenkor a közeláben lenni iszonyú idegpróbáló, szinte vibrál körülötte minden. amúgy az apjával a kapcsolatom már tönkrement emiatt, őszerinte az én nevelésem miatt ilyen, satöbbi. egyedül vagyok vele és az öccsével ,aki sajnos szintén gyanús (a családban vannak egyéb ilyen zavarral küzdő személyek is). persze az én hpzzáállásom se fényes sokáig tülremes vltam, de már nem bírom, semmi se haasznál, és ha vannak is jobb szskaaszok, mindig visszaesünk, két ilyen gyerekkel semmi segítség, pihenés, kikapcsolódás, az őrület szélén vagyok.aggódom a jövőjük miatt, hulla vagyok, a pszichiológus szerint amúgy sincs gond, mert ő 1x látta, és akkoré pp jó passzban volt, szerinte csak én vagyok túrterhelt. ..... tstm-re járunk amúgy, valami t segített de csak valamit. lesz ennek vége valaha? :(((((