Mit csináljak anyámékkal? (18/L)

A gyereknél ez a dac korszak és valóban már nem viseli lelkileg ezt a veszekedést. Anyukád meg egyszerűen idegbeteg és nem értem hogy miért vállalták be a gyereket ha már nem bírja. Gondolom nem fiatalok a szüleid mert te 18 éves vagy, és azért van pár év korkülönbség közted és a tesód közt.

Anyukádnak egy ideggyógyász kell az is biztos, apukádnak meg nem ugrálnia, hanem nevelnie kéne a gyereket hogy felfogja azt hogy mi az hogy nincs.

Nekem is van egy 3 éves kislányom a barátnőmmel igyekszünk úgy nevelni hogy azért mindent megkapjon, de ne hisztizzen mindenért, tehát mi igyekszünk úgy csinálni hogyha egy játék megtetszik neki a kirakatban de mi nem vesszük meg neki több okból akkor ne hisztizzen addig addig mire megvesszük neki, hanem megvárjuk mire lenyugszik és beletörődik a dologba.

Ezt még nálatok se lenne késő bevezetni ezt a "rendszert" hogy megértse hogy ami nincs, az nincs. De mivel sajnos nem te vagy az anyukája így maximum csak tanácsokat adhatsz a szüleidnek.

A szüleidnek meg már nincs úgy türelmük a gyerekneveléshez ami érthető is, nem tudom hány évesek de biztos hogy már 40 év felett vannak, és inkább megadják neki azt amit akar csak ne üvöltsön. Anyukád meg ezért készül ki mert már megszokta hogy te felnőttél, nem hisztizel és képes vagy ellátni magad otthon, és most hirtelen jött neki egy kisgyerek akit ugye újra el kell látni, újra 24 órás szolgálat és már lelkileg nem bírja ezt.

Nekem dióhéjban ez a véleményem.