Mit csináljak a 4 éves fiammal? Az apjával külön élünk és amikor nála van hétvégén, teljesen átalakul a személyisége.

Valószínű,hogy az apjánál mindent megengednek neki(direkt)amiket Te nem.Ilyen primitív módon akarják magukhoz édesgetni a gyereket,hogy őket jobban szeresse.Úgy gondolják,ha nem mondanak neki semmire nemet,és azt csinál amit akar,akkor majd téged kevésbé szeret őket pedig jobban.Anyósom pont ilyen módszerekkel akarja maga mellé édesgetni a gyerekeimet,de én nem hagyom.

Gondolom evés közben szaladgálhat,kér ebből abból egy falatot,mindenbe belerághat aztán nem eszi meg...stb...erre lehet következtetni abból amit írtál.

Hát nem túl következetes apuka,minden józan észnek ellentmond amit megenged a gyereknek.És ráadásul nem a gyerek érdekeit szolgálja mindez,csak rosszat tesznek neki vele.

Ültesd le,és beszélgess el vele erről.Milyen a kapcsolatotok,nem lehet,hogy bosszút szeretne állni a sérelmeiért esetleg?

Szerintem nem erről van szó.

Néhány napig nélküled volt a kicsi, és ez a provokáció valójában a büntetés, amiért nem voltál vele, vagy amiért nem vagy együtt az apjával. Nem szabad felidegesedned. Próbáld ki azt, hogy leülsz mellé, és kedvesen elmondod, hogy nagyon hiányzott neked, de az is fontos, hogy az apjával találkozzon.

Legyél elnéző és kedves, akkor gyorsan abbahagyja majd az ellenkezést.

És mivel az apja biztosan elkényezteti, ebben igaza van az előző hozzászólónak, ilyenkor kapásból vágj vissza. Várd a gyereket valami különlegességgel: egy filmmel, amit együtt megnéztek, egy könyvvel, vagy egy sétával, hogy a hazaérkezés ne a rutinba való visszaérés legyen, amihez képest apunál hú de jó, hanem a hazaérkezés legyen a hét fénypontja.

Nagyon jókat írtak az előzőek.

Annyit tennék hozzá, hogy ettől függetlenül légy következetes, szépen mondd el neki, hogy lehet, hogy máshol ezt szabad (nem kell néven nevezni apát, nehogy "vádaskodj"), de itthon nem ez a rend.

Ha nem kéri, amit főztél neki a kérésére, akkor nem éhes, nem kap mást. Hisztit nem szabad tűrni.

Meg kell tanulnia, hogy ott mit engedhet meg magának és otthon mit engedhet meg magának. Két hely, két viselkedési norma. Bele fog tanulni és akkor csak ott lesz rossz. Ha nekek az jó, hát legyen...

Az előző tanácsokat is fogadd meg (hazatéréskor meglepi, szeretgetés)!

Nővérem és férje így nevelik külön a gyerekeket, ég és föld, de működik, nincs vita.

Ja, az is lehet benne, hogy apuka ritkán látja és akkor az időt (és a kedvet) nem neveléssel, fegyelmezéssel akarja elcseszni. Szóval nem biztos, hogy rosszindulat, én is többet megengednék a gyereknek, ha 2 hetente látnám csak!

én is kisgyerekként mindig másként viselkedtem ha láthatás után hazamentem, egyszerűen csak össze voltam zavarodva és bántott a helyzet hogy az én szüleim külön élnek- ez 20 éve még nem volt ilyen gyakori.

nem emlékszem hogy anya mivel nyugtatott meg, de 1-2 nap alatt visszaalakultam

azt tudom mondani hogy én is nagyon feszült voltam és nem tudtam hogy miért viselkedek úgy de forrt bennem az indulat a tehetetlenség miatt, hogy ezt kell megélnem

ma már tudom hogy jó döntés volt a válásuk de ezt 4 évesen nem értettem, plusz nagyon apás is voltam

szóval szeresd nagyon a kicsit hiszen nem ő tehet arról hogy láthatásra kell mennie, még ha jó döntés volt a válás akkor se'