Benneteket nem riasztott el a gyerekvállalástól ismerősök rossz gyereke?
A sógornőmnek iszonyú rossz kisfia van, 3 éves, nem lehet egyedül hagyni egy pillanatra sem mert mindent kiborít, eltör, megkóstol, szétdobál. Nem buta gyerek, csak ezt sajnos arra használja, hogy különféle csínyeket eszeljen ki, hazudozik, verekszik.
Nem tudom, hogyan nevelik, de nem hiszem, hogy direkt erre tanítanák. Az apja ugyan fura ember, de gondolom ő sem arra oktatja a gyereket, hogy dobálja neki a falnak az iPhone-ját.
Örülj előttem szóló, ha Tieid nem ilyenek!
Az én anyukám tanár volt, hát elég rossz gyereket láttam körülötte, pedig rá hallgattak, de a csibészségükkel azért próbálkoztak mindig. Ha ebból indulnék ki, egy gyerekem se lenne.....De van, kettő....:) És próbálom úgy nevelni őket, h ne hozzanak "szégyent" a fejünkre szóval nem gyereket csinálni nehéz, meg a terhességeket végignyöszörögni, hanem utána kezdődik a "MUNKA':....
Igen, tudom, több barátnőm gyereknevelését is végigasszisztáltam, kisfiúkat, kislányokat egyaránt.
De egyikük sem volt ennyire problémás, hasonló persze volt, de kezelhető mértékben. Vele viszont semmit sem lehet kezdeni, más, mint a többi.
Nem azt csinálja, hogy hisztizik, vagy más játékait elszedi mint a többi gyerek, hanem pl. sunyiban kimegy, viszi amit talál a házban és elássa a kertben. Vagy a bölcsődében más gyerekekre keni azt amit ő csinált, olyanokra akik még beszélni sem tudnak, nemhogy olyan összetett dolgokat kitalálni, mint pl. leszedegetni a lányok játékait és lepisilni őket..
Ha a gyereknek nincs mentális betegsége, akkor bármennyire is kegyetlenül hangzik, visszatükrözi az otthoni állapotokat. Ez lehet fizikai de akár lelki feszültség is. Nem kell ahhoz otthon kiabálnia és ölnie egymást a szülőknek, hogy a gyerek érezze, valami nem stimmel. Igenis a nevelés a szülő feladata, és amikor annyira elfajul a dolog, hogy ez már másoknak is feltűnik, akkor ott bizony bibi van, akár bevallja valaki, akár nem. Ha nem tudják, mi a probléma, akkor sokszor sajnos az is felmerül, hogy a szülők saják magukkal szemben mennyire őszinték? ... de ez már egy másik történet.
Engem más gyermeke, házassága, élete nem befolyásol. Én irányítom az én életem, nem más. És ezért nem is félek attól, hogy mi fog történni.
Speciális iskolában tanítottam, ott többeknek elment a kedve a gyerekvállalástól, látva, hogy milyen is lehet a gyerek, és abszolút nem a nevelés miatt...
Aztán szép lassan mégis vállaltunk gyermeket, a többségnél nem volt semmi gond, az én lányom viszont Aspergeres lett, nála a hagyományos nevelési módszerek csődöt mondanak. Ki lehet bírni azért... :)
Rossz gyereknek rossz a szülője!
Rosszul nevelik, ezért rosszalkodik!
Ha jól nevelik jó lesz ennyi!
engem csak annyiban riasztott el, hogy mindig kislányt szerettem volna- de az összes ismerős kislányai iszonyat hisztis-akaratos-kis rosszaságok voltak- így átálltam a fiut szeretnék táborába.... és lett 3fiam. :)))
Persze azóta megtanultam már azt is, hogy nem a kiscsajok tehettek róla, hogy olyanok voltak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!