Hogyan kezeljem? Mi a megoldás? Ha van esetleg pszcihologus itt az lenne a legjobb.

Nem érzi magát családtagnak, idegenként kezel/néz titeket.

Biztos van benne féltékenység, mivel ti egy család vagyotok, mindig együtt, látja hogy szeretitek egymást, ő pedig lehet nem érzi hogy ebbe a körbe beletartozik.

Több odafigyelést igényel, több szeretetet, hogy be tudjon közétek illeszkedni.

Gondold bele magad az ő helyzetébe, van egy apja, aki neked és a gyerekeiteknek ott van, látja hogy jól meg vagytok, és neki csak évente ebben a pár hónapban van ebben része!

Biztos rosszul esik ez neki, és ezzel proaktív viselkedéssel próbál hárítani, nem kötődni hozzátok, hisz tudja nemmsokára vége a nyárnak, megint nem lesz családja!

Azért az anyát is meglehet valahol érteni, hisz egyedül neveli a gyereket, gondolom mellette dolgozik, nem juta annyi ideje rá, mint neked a sajátjaidra, ezért ez a nagy szabadság a gyereknél.

Na meg pont abban a korban van, hogy kamaszodik!

Ez szerintem nem jó ötlet hogy inkább ne jöjjön, ez az apjának is rosszul esne gondolom, hisz az ő gyereke!

Te tudtad gondolom hogy van már egy gyermeke a párodnak, aki hozzá tartozik, elfogadtad!

Megértőbbnek kell lenned, türelmesebbnek, és éreztetni kell vele hogy szereted, ugyan úgy kell vele bán is mint a sajátjaiddal, akkor talán ő is másképp fog hozzád viszonyulni!

Ilyet nem lehet kérni, nem vagy te anya, ha egy gyerektől eltiltanád a szülőt.

Inkább több időt kellene vele tölteni, éreztetni vele, hogy fontos.

a helyzet világos, a gyerek csonka családban nőtt fel, ezt ugye nem kell magyaráznom, mivel jár... nem tudom, tényleg ilyen borzalmas az anyja, v csak te akarod így látni, h megmagyarázd, miért elviselhetetlennek a kisfiú jelenlétét.

amiket leírsz, nem olyan EGETVERŐEN súlyos dolgok, 10 évesről beszélünk, nem óvodásról, most mi a nagy plánw abban, ha nem időben eszik, v számítógépen lóg...? ahogy te kifakadsz ez ellen, az inkább másféle ellenérzést sejtet - amit szintén meg lehet érteni!!! csak ne a kisfiút hibáztassuk miatta.

ne erőltess rá olyat, amihez neki semmi köze! ha nektek kialakult napirendetek van, brávó, de ez nem az öbé! nemcsak neki kell alkalmazkodni, nektek, NEKED is! ha ő délben aar reggelizni, szépen tedd ki neki a reggelit délben, v mondd, h használja a hűtőt. ő a vendég, még akkor is, ha csak 10 éves! ennyi tiszteletet azért érdemelne! (és Apa helyében azért pártját fognám, nem tudom, a valóságban így van-e)

akárhogy is nevelték, nevelik, te a férjedet (párodat) így választottad, evvel a kisfiúval együtt, mint előttem is írták. ha én lennék a párod, és te előállnál ezzel,h akkor inkább ide se jöjjön a gyerek, véget vetnék a kapcsolatnak.

próbálj meg egy kicsit az ő fejével látni: "adott egy nő (ez vagy te), aki Apával családosdit játszik, aki miatt Apa nem jön vissza Anyához (az teljesen mindegy, h ez nem így van), akivel Apának másik gyereke van, és ezért Apa engem mégjobban lesz@r, mint eddig, és ez a nő ráadásul még itt parancsolgat nekem, játssza az anyukát, holott semmi köze hozzám, én úgysem mondhatja meg, mit csináljak. nekem max. a saját anyukám mondhatja meg mit tegyek. Apa is tehet egy szívességet."

ahelyett, h elkönyvelnéd, h idegileg tönkretesz mindenkit, megpróbálhatnál kedves és szelíd lenni hozzá, hisz ő csak egy gyerek, ártatlan!!!, és meg lehet szelídíteni.