Mik a "szokásos" diagnózisok a korai fejlesztéssel foglalkozó intézményekben?

Egy három év alatti gyereknél vizsgálható a mozgás, a kommunikáció, szenzomotoros képességek, szociabilitás (hogyan teremt kapcsolatot).

A szülőt alaposan kikérdezik a gyerek előéletéről, veszélyeztető tényezőket keresnek, mert egy-egy tünetet másképp kell értékelni egy teljen "tiszta anamnézisű" gyereknél, mint egy 600g-mal született babánál, akit agyvérzés ért a születés után.

Ha valamelyik területen elmaradást tapasztalnak, javasolhatják a fejlesztést. Nem értem mi ebben a beskatulyázás.

Egyébként elég széles sáv az, amikor azt lehet mondani, hogy ez az elmaradás a normál határokon belül van, de mivel csak bizonyos valószínűséggel állíthatjuk, hogy a gyerek a spontán fejlődés során is kiegyenlíti ezeket a lemaradásokat, sokan a "biztonság kedvéért" belefognak a fejlesztésbe.

Jó esetben ezek a foglalkozások kellemesen együtt töltött időt jelentenek a szülőnek és a gyereknek, és már ez önmagában nagyon jó hatású mindkettejük pszichés állapotára.