Konzervatívan vagy liberálisan nevelt gyerekből lesz "ember"?

A liberális nevelést nem szabad összetéveszteni azzal, amikor egyáltalán nem nevelik a gyereket és mindent ráhagynak. Ez utóbbi nagyon káros.

Szerintem úgy középúton van az igazság. Én egyes dolgokban nem engedek, főleg amikor az egészségük a tét, tehát nekem a mínusz tíz fokban ne akarjon egy szál kisszoknyában sapka nélkül kibontakozni. Viszont csak olyan ruhát adok rájuk, amit szeretnek és jól érzik magukat benne, nekem hiába tetszik egy ruha, a gyerek nem akarja, akkor nem veszem meg. Viszont amikor "faleveles" (=marihuánaleveles) sapit akart az egyik, akkor azt megvétóztam.

A másik ami miatt nincs jó megoldás az az, hogy minden gyerek más. Az egyiknek elmondod, hogy ejnye, a konnektorban áram van ami juj de megdádáz, és a gyerek már a közelébe se totyog. A másik addig piszkálja, amíg rá nem kiabálnak. A harmadiknak a dugó se számít, bontaná ki az egészet a falból akkor is, ha az egész család körbeállja és üvölt vele, vagy elrángatják. Nekem két gyerekem van, az egyikre még csak hangosan se lehet szólni, mert összetörik a lelke, a másikat meg keményen kell fogni, mert elkanászodik.

Ezt nem lehet feketén-fehéren megválaszolni. Ha én a nagyobb fiamnak ígérek valamit nem jelent számára semmit. Ugyanúgy csinálja a rosszaságot, aztán meg hisztériázik a megígért dologért. holott nagyon jól tudja , az évek során rájött, hogy ha én mondok valamit, vagy ígérek valamit az úgy is lesz. Neki nincs más dolga, mint a megkötött egyezséget betartani.Nála ez nem működik. Ő az a konnektor-falbontó fajta, aki csak akkor hallja meg a NEM szót, ha 2-en üvöltünk a fülébe. Őt nagyon szigorúan kell fogni.Ha ráhagynám neki, a házat is lebontaná, sőt a szomszédaink se viselnének el. Ő akkor nem tudna kellőképpen szocializálódni.

A kistesónál ha már csak hangosabban szólok , elsírja magát. Teljesen máshogy kell nevelni. Őt lehet hagyni kibontakozni, ha nagyon veszélyes dologra készülne, elég ha megköszörülöm a torkom.

Nagyon bánt egy nemrégi eset. Ültek az ebédlőasztalnál, a nagy disznólkodott, hangosabban felhívtam a figyelmét, hogy a következő alkalommal kimegy, közben a kicsi is valami necces dolgot csinált és ugyanolyan hangnemben odaszóltam, szegény fél óráig keservesen sírt. Annyira bántott.

Szóval ha én a nagyfiamat liberálisan nevelném, hétszentség hogy túl szabadelvű, neadjaisten gyerekbűnöző lenne. Ha a kicsi fiamat nagyon konzervatívan nevelném, akkor tutira egy kis lelkibeteg felnőtt lenne. szóval iszonyú nehéz ez.

Két osztálytársam példája jut erről eszembe. Előre szólok, hogy valami általános törvényt szeretnék levonni az esetükből, csak érdekes.

Hatosztályos gimibe jártunk, tehát 12-13 évesen ismerkedtünk össze. Az egyik lány ennyi idősen már punk volt, a fülében biztosítótűvel, ivott, cigizett, nem tanult, az egyébként orvos szülei tettek rá magasról. Gimi végére lenyugodott, most 27 évesen középvezető egy multinál, jól keres, nyáron lesz az esküvője.

A másikat rendkívül szigorúan fogták, talán még verték is, nagyon ritkán engedték el bárhova. Mindig kitűnő tanuló volt. Aztán tizenkettedikre kezdett kinyílni a csipája, szép lassan összefeküdt egyre több fiúval az osztályból, és tudjátok, mi lett a "foglalkozása"? Olaszországba jár sztriptízelni, és mellette pornózik...

Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy sz.rjunk a gyerek fejére, és akkor lesz jó ember, de mindenképp érdekes a jelenség.

Az az igazság, hogy kell nekik szabadság. De a családi alaptörvények mellett ki kell álljon a szülő.

Szerintem, ha nagyon szigorúak nem engedékenyek, nem hagyjuk kibontakozni a saját kis ötleteiket amíg kisebbek, ezt annál inkább fogják igényelni, és el is érni, amikor már nagyobbak, és nehezebben kezelhetőek.

Mi a kettő közt vagyunk egyébként. Amikor már szakad a cérna, mert ugyanazért sokszor kellett ugyanabban a szituban szólni szépen, utána már emelkedik a hangunk, esetleg bünti is jár. Viszont ha játszanak nem veszélyes senkire, semmire, én hagyom őket kibontakozni, még fél 1 órát télen hangoskodni is. Ami futkosást jelent, hangos zene, ha igénylik. Ennyit a szomszéd is kibír és nem egész napos, és ők is megkaptak némit, ami szükséges nekik. Ugyanis főleg a kisfiunk nem fog itt ülni egész délután, és rajzolni, meg kisautózni.

Ja, igen és valóban gyereke válogatja, ezt látom a mi gyerekeinknél is, és én és tesóm közt is, hogy ugyanazok a szülők ugyanaz a nevelés mégis a gyerekek egész másképp fogják fel ugyanazokat a szabályokat, tehát némi kis neveléskülönbség azért csak kell a tesók közt is.

Az arany középút. Nálunk bevált! Pl.: amikor kicsi volt, akkor ugrált az ágyon.Anyám: jaj- leesik. Mondom: had essen, legalább megtapasztalja, hogy az fáj és többet nem csinál ilyet. Most kamasz. Azért most a droggal kapcsolatban már nem ezt vallom. Tehát mindig az adott szituáció dönti el. Most nem azt mondom, hogy drogozzon be, tekeredjen fel a fára, legalább megtanulja, hogy nem szabad. Inkább beszélgetek vele, őszintén. Innen veszek ötleteket:

[link]

[link]

[link]