Autisztikus/aspergeres gyermeket nevelő szülők! Viselkedési problémákkal kapcsolatban tudnátok tanácsot adni?
5 éves kislányommal már régóta vannak problémák (kényszeres tünetek és szociális problémák), és nemrégiben derült ki, hogy pervazív zavar. Nemsokára megyünk a Vadaskertbe bennfekvéses kivizsgálásra, pszichiáter tanácsára. Viszont most napról napra romlik a viselkedése, és semmilyen eszközünk nincs, az óvónők is tanácstalanok. Tudja, hogy amit csinál, az rossz, de másodpercek alatt cselekszik, gondolkodás nélkül (tehát pl. megrongál dolgokat, bántja a társait, nekimegy az óvónőknek). Fegyelmezésre, szidásra, büntetésre nagyon rosszul reagál, iszonyú hisztirohamokat vált ki belőle. Az óvónők már inkább mindent ráhagynak inkább. Egyébként nagyon értelmes, IQ-ja magas, kommunikatív, mindent megért, mindent meg lehet vele beszélni. Én itthon kompromisszumokra törekszem, de erre az oviban huszonvalahány gyerek között, szoros napirenddel nincs lehetőség sajnos és a legtöbb gond ott van vele. Az iskolakezdéstől rettegek. :(
Pszichológushoz járunk, de egyelőre nem sokat segít, és mondta is a pszichológus, hogy csodát ne várjunk, mert mindig lesznek problémák. Tudnátok konkrét tanácsokat adni?
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat (a privátot is). :)
Mindent próbálgatok most, amire van esély - bár tény, hogy mindegyik gyerek máshol van a spektrumon, és ami az egyiknél bejön, a másiknál nem...
Pl. valaki írta az esti nyugtató masszázst: hát a gyermekem ez ellen kézzel-lábbal tiltakozott ellene. Valamiért fél tőle, és nem tudom meggyőzni, hogy nem kell. :(
Egyébként tényleg nagyon okos! Pl. mostanában minden nap játszunk Activity Junior-t (8 éves kortól ajánlott, a gyerekem 5 éves). Tökéletesen érti a játékot és nagyon jókat lehet vele játszani! Elképesztő logikája van.
Egyébként holnap viszem a pszichológushoz, és mikor meghallotta, ezt mondta: Anya, köszönöm, hogy mindent megteszel értem!
(Nagyon szeret pszichológushoz járni. :) )
Aspergeres és autisztikus gyereke nem értik az érintést, van aki fél tőle mint a tiéd is. Nyugi ez nem ellened van:)
Amit csak lehet használjatok ki... s én javaslom az étrendet is..... olvasd el a következő könyvet, linket érdemes legalább elgondolkodni rajta.
Jaj, de ismerős :) Nekem is lány, már 10 éves. Sajnos az van, hogy vannak ilyen időszakok. Az időjárás, a telihold, az évszakváltás, mindig betesz valami. Az én tapasztalatom az, hogy szidással, büntetéssel semmit nem lehet elérni, sőt, csak sokkal rosszabb lesz. Az én lánykám olyankor mindig azt hiszi, hogy már nem szeretem őt, és nem is fogom. Nem tudja kiszámítani az emberek viselkedését, úgy gondolja, hogy az akkori érzéseim nem változhatnak meg.
Alaposan át kell gondolni, hogy mi az a viselkedés, amit semmiképp nem szabad, megbeszélni, hogy mi lesz a következménye, és ehhez következetesen ragaszodni kell. De tényleg csak azoknál, amelyek nagyon fontosak, sajnos vannak olyan - számunkra igen furcsa dolgok-, amiket engedni kell, nekik ez nagyon jó feszültséglevezető. A figyelemelterelés is jól működhet bizonyos helyzetekben, és a "jó" viselkedés jutalmazásával is lehet eredményeket elérni, de mindig lesznek rosszabb időszakok. Mi most a serdülőkor elején járunk, hát, ne tudd meg...
Köszönöm nektek is. Nálunk a beszéddel nincs gond egyáltalán, sőt, kifejezetten fejlett kommunikációban. Az érintés fura, mert sokáig elfogadta, de most már az van, hogy puszit egyáltalán nem adhatunk neki (ha adunk, akkor tiltakozik és letörli, még ha a ruhájára vagy a hajára adjuk, akkor is, mert nyálas). De az ölelést pl. nem utasítja el, ill. inkább ő kezdeményezi. (De ha kérek ölelést, akkor megölel.) Viszont azt látom, hogy ezek "tanult" dolgok nála, ahogy pl. az is, hogy naponta 50-szer elmondta, hogy "anya szeretlek", vagy "apa szeretlek". Ezek inkább ilyen rituálék, nem akkor csinálja, ha épp meghitt pillanat van, hanem ugyanúgy "játék", mint az, hogy megijeszt bennünket - mostanában napi 100-szor... Tehát pl. bemegyek a szobába, megijeszt, megölel, elmondja, hogy szeret, majd közli, hogy ez volt a meglepetése... Nem tudom, érthető-e. Szóval tényleg azt látom, hogy ezek nem őszinte szeretetmegnyilvánulások, hanem megtanulta, hogy ennek mi örülünk, és ezért csinálja. De a puszit akkor sem tűri. Illetve ő ad, de mi nem adhatunk.
Mi is most megbeszéltük a férjemmel, hogy csak a tényleg fontos dolgokban követelünk fegyelmet (pl. hogy ne verekedjen), ami csak nekünk fontos, azzal nem foglalkozunk. Erre pedig próbáljuk tudatosan megtanítani - pl. most olyan dolgokra próbáljuk rávenni, hogy verekedés helyett boxoljon a levegőbe, vagy plüssálatokon töltse ki az indulatát.
Egyébként ízekre nagyon érzékeny. Hétvégén voltunk egy farsangon: háromféle sütit kóstolt meg és mindegyiket kiköpte. Utána csokit kért, és állította, hogy azt a fajtát szereti, de azt is kiköpte. Mivel folyton rág mindent (ruházatát), ezért itthon rászoktattuk a rágózásra. Ez bejött, de csak egyetlen fajtát, a zöldalmásat fogadja el, a többit köpködi kifelé.
Hétvégén az unokatestvére szülinapján volt, eddig imádták egymást, most megverte. :( (Na ja, most már két gyerek van ott is, és egyszerre csak egyet visel el a lányom.)
Oviban is volt ma balhé, nem is kérdeztem már, hogy mi, de az óvónéninek óriási volt a feje, mikor mentem a gyerekért. Valami játékosdobozt borított ki a drágám. :( Mostanában folyton rombol, mások dolgait is szétrontja, összefirkálja.
Azt mondta a pszichológus is, hogy készüljünk fel, hogy a kamaszkor nagyon durva lesz. :(
OFF: Itt nincs leírva, hogy hogyan kell ezt bevezetni olyan gyereknél, mint az enyém, aki tejen, tejterméken és kenyéren kívül nagyon nem eszik meg mást. Mielőtt azt mondanád, mint a diétát kitaláló doktornő, én tudom, hogy ezeket azért szereti, mert könnyen rágható, nyelhető dolgok, megszokta az ízét, a színét, köze nincs az ópiátokhoz, meg a lyukas bélhez.
Ha ezt mi elkezdenénk, a gyerek két héten belül éhenhalna. Én elhiszem, hogy van, akinek ez segített, és örülök is neki, de azt állítani, hogy ettől az étrendtől egy autista gyerek meggyógyul, hatalmas hazugság.
A másik, hogy ehhez a diétához a mienk mellé még egy parlamenti képviselői fizetés kellene, egy ember, aki mindezt megeteti valahogy a gyerekkel főállásban, valamint egy saját áruszállító vállalkozás, mert ahol én lakom, ehhez szinte semmit nem lehet beszerezni. Szóval a lényeg a lényeg, egy költséges, időigényes, emberpróbáló, és gyerekkínzó diéta, ami két év (vagy több) után vagy hoz eredményt, vagy nem. Én inkább nem próbálom ki, köszönöm.
Nekünk csak a gyanú állt fönn mikor 2 éves volt a lányom.
Határozottan láttam a jeleket, neurológus is azt mondta valószínűleg az ( Büki dr.).
Mindent kipróbáltunk, javarészt természetes módszereket és igen a tej és glutén mentes diétát is. Nagyon szigorúan vettem a dolgot, betartottam mindent úgy ahogy kell.
Jártunk TSMT tornára, logopédushoz, Mora terápiára és ami a legtöbbet segített : Cranio-sacralis terápiára.
Ezt nagyon ajánlom nem csak a kérdezőnek hanem mindenkinek.
Mire 3 éves lett már semmi baja nem volt. Elkezdett beszélni is semmilyen autisztikus tünete nem volt. Ma már gyönyörűen beszél logopédushoz sem kell járnunk.
Anélkül, hogy nem próbálta ki valaki a természetes módszereket is ne mondja, hogy szerinte nem érnek semmit.
Még valami: az én lányom is válogatós volt, liter számra itta a tejet mást azon kívül nem is. Amikor elkezdtünk diétázni hirtelen mindent megevett amit azelőtt nem. Szépen úgy ahogy kell, asztalnál ülve tányért üresen hagyva.
Persze én is sajnáltam, majd megszakadt a szívem érte, halálra aggódtam magam stb. DE jót tettem vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!