Jó, ha "Istent játszanak" az orvosok?

Nem inkább akkor játszanánk istent, ha nem tennénk meg mindent egy emberi élet megmentéséért? Ez filozófiai kérdés, de tudtommal minden civilizált országban (és kicsit sem tartanám meglepőnek, ha a civilzálatlan országokban még inkább) mindenkinek kötelessége megtenni mindent az emberélet védelmében, és fokozottan igaz ez az orvosokra.

Kérdezz meg mondjuk egy down-kóros embert, gyereket, vagy bármilyen sérüléssel élő embert, gyereket, akar-e élni. Esetleg egy luxuskörülmények között élő nyugati azt mondaná, nem akarna élni, ha magyarnak született volna. Te is így lehet, ha egy fogyatékos ember életével hasonlítod össze a magadét.

Mondom még egyszer, filozófiai a kérdés. A válaszod attól függ, miben hiszel. Én ebben. Abban, hogy az emberéletért mindent meg kell tenni. És hogy ne mi döntsük el, másvalakinek érdemes-e élnie. Az meg abszolút nem bír jelentőséggel ebből a szempontból, hogy hányadik gyereknek születik a családban. Ő egy ember. Ha nem tudják vállalni a nevelését, még mindig jobb csecsemőotthonba kerülni, mint meghalni. Ha rólam lenne szó, inkább egy öregotthont választanék, mint a halált. Te nem?

Hát akkor ebből az a tanulság, hogy nem vagyunk egyformák!

Van lehetőség másra bízni a gyereked nevelését, ha Te nem tudod megoldani. De nincs jogod elvenni valaki életét. Törvény ide, Belgium oda, nincs jogod hozzá. Ebben biztos vagyok. És miután "vétkesek közt cinkos, aki néma", ahhoz sincsen jogod, hogy ne tegyél meg minden tőled telhetőt a másik ember életben maradásáért. Ebben biztos vagyok, ez nem emberek által alkotott törvény, ez a világmindenség törvénye.

Elsö vagyok.

nem is értem ebbe jobban nem gondoltatok bele.

Kinyomod a gyereket nem sír fel. Ott vagy és elkezdesz ideges lenni elrohannak vele de te hallod hogy nem sír, majd mindent megtesznek vissza jön a doki és azt mondja. anyuka a babája oxigénhiányos lett, nem tudjuk mekkora a sérülés, de most valamennyire stabil.

TE akkor ott a szülö ágyon nem azt könyörögnéd az orvosnak hogy csak doktor úr mentse meg a gyerekemet!!!!!!!

Vagy azt mondanád, kedves doktor úr ha már ennyire gáza gyerekem vegye le a gépekröl és hagyja meghalni mert nekem ilyen gyerek nem kell.

Ilyen anya nincsen. Egy sokéves kínlódás után egy nagyon beteg gyereknél lehet megkönnyebülés a halál, de itt éppen kinyomta az anya a 9 hónapja vért gyereket minden reménnyel. neki mindegy mi van csak életbe maradjon a gyereke.

de remélem senkinek nem kell ilyen szituba kerülnie. és problémamentes szüléseitek lesznek még.

Kérdező, az én nagybátyám végstádiumú rákos volt, kapott félévet, elmondták elfog vérezni, mert a rákok el fogják csipkedni az összes erét és így fog meghalni, hogy elvérzik. Meg is történt, kivérzett azt mondta a mentős, hívják a hullaszállítókat, mert meghalt, kórházba sincs értelme vinni, ez volt délelőtt, délután már apukámmal kártyázott és kikísérte a lifthez, ezt eljátszotta legalább 5-ször, 4 éven keresztül.

Ugyanígy az egyik ismerős felesége szívrohamot kapott, leállt a szíve élesztették fél órán keresztül (nem tudom a protokollt-de legyen fél óra) mondta a mentős kész, vége. A férje előkapott egy húszezrest, hogy élesszék tovább, ez volt hat éve, azóta is vígan él a néni, gyakorlatilag semmi baja, oké gyógyszereket szednie kell, de egyébként semmi. Nem ágyhoz kötött, nem szorul ellátásra, sőt ő látja el továbbra is a családot. Annyi változott, hogy 20ezerbe került a protokollon túli élesztés és ezen nevetgélünk, mert él és tudunk rajta.

Szóval hiába protokoll, meg tapasztalat, nem lehet előre megmondani mi lesz. De egyébként ha ott azt mondják, nem fog teljes életet élni, ellátásra szorul, akkor is el tudom képzelni, azt mondja valaki, legyen. Ahogy Down kóros babát sem mindenki vetet el, hanem azt mondja, legyen, ápolom.