Félek, hogy gyermekem autista. Azon szülők, akik szintén érintettek, írnának véleményt az alábbiakról?
Öt és fél hónapos a kislányom, és nagyon aggódok, mert nagyon kevés szemkontaktust tart mindenkivel, általában nagyon jól elvan a játékaival, nem nagyon igényli, hogy babusgassuk, a testkontaktust nem utasítja el, de nem is viszonozza, mint egy korabeli gyermeknek kellene, nem bújik, elnéz mellettünk, hangját nem igazán hallatja. A kukucsjátékot azonban szereti, akkor nagyokat kacag. Úgy érzem, hogy kicsit közönyös a külvilág irányába. Neurológus szerint ne aggódjak annyit, a gyermek csak az apjára ütött (ő is kifejezetten szűkszavú, anyós szerint két éves koráig nem is mosolygott, ma sem egy mosolygós ember), de nem gondolná, hogy autista, mert minden másban meg tök ügyes. Hát nem nyugtatott meg, aggódom. Ha már most, ennyi idősen ezt veszem észre rajta, akkor ezek szerint ő a súlyos kategóriába esne? Amúgy mozgása szépen fejlődik, és már járatom fejlesztésre is, TSMT tornára, igaz, még nem annyira látom, hogy javulna, ez a szemkontaktus dolog legalábbis egyáltalán nem. A Gekkoba is viszem, illetve mindenhová, ahol fejlesztést kaphat, így a korai fejlesztőbe is, majd szeptemberben, mert most éppen bezárnak a nyárra.
Szerintetek, ha ilyen korán elkezdem a fejlesztést, akkor jó esély van az állapotában a javulásra, azaz ki tudom majd belőle hozni a legtöbbet, legjobbat?
Kérem azokat a szülőket, akik hasonlókat vettek észre gyermekeiknél, írják meg a véleményüket, illetve írjanak valamit, hogy hova járatták fejlesztésre. Köszönöm.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, igyekszem nyugodt maradni és meggyőződésem, hogy teljesen objektíven látom a dolgokat, nem túlzok, nem beszélek be semmit sem, egyszerűen csak ezeket látom és aggódok. A neurológusnak is próbálok hinni, de nehéz, ha csak annyit mond, hogy "anyuka, én nem gondolnám, hogy az lenne", mert az alapprobléma ezzel nem szűnik meg.
Annyit tudok, hogy elviszem mindenhova, ahova lehet és tudom, anélkül, hogy túl sok inger érné, felkutatom az írásokat a neten, és bizakodom, hogy ezek a dolgok idővel változnak majd és valóban csak egy zárkózottabb, nyugodtabb baba, aki jól elvan magában. Addig pedig pontosan úgy gondozom őt, mintha nem látnám ezeket a dolgokat, feltétlen szeretettel és odaadással.
Köszönöm a linket, beszélek angolul, megnézem.
Lehet, hogy "csak" megkésett beszédfejlődésű, ez sokmindent megmagyarázna. Sok mindent hoz magával pl.
De ez egyáltalán nem autizmusra utaló tünetek...én "szakember" vagyok, inkább leszek, de ilyen leírt dolgokból sajnos nem tudok többet mondani és nem is szeretnék jóslatokba bocsátkozni.
Vidd el a gyermekedet egy pszichológushoz (nem ilyen para akárkihez, fejlesztő pszichológushoz, iskolapszichológushoz, klinikai pszichológushoz) és ő elvégez néhány tesztet, "szembenéz kicsit a gyerekkel" válaszol a kérdéseidre...
Ajánlanék néhány szakembert, de nem Magyarországon lakom...:-S
Minden rendben lesz! :)
Előző vagyok. A fejlesztéseket kapja már két
éves korától. (Zeneterápia, szociális-kommunikáció fejlesztés és persze a tsmt.)
Tehát te régrbben azt gondoltad minden ok aztán kiderült h mégsem :( köszönöm h írtál !
Az en fiam nem utasítja el a közeledést , ha sír felveszem egyből megnyugszik egyutt alszom vele meg szopizik, viszont sokszor ha jatszik vagy nézelődik es szólok nem reagál es ha ramnez örül elmosolyodik majd elnéz nem tart pár masodpercnel tovább szemkontaktust . Külföldön lakunk egy kis faluban es nem nagyon találok semmi fejlesztőtornat a közelben :( de azt sem tudom valóban segítene ezen. Illetve a tükörkepe sem érdekli ha engem lat a tükörben maga mellett akkor elmosolyodik majd nézi a szekrény többi részét nem a tukorkepet! Nem tudom h kell-e emiatt aggódni ???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!