Nemrég kezdték gyermekemnél a Ritalin adását hiperaktivitásra, félelmetes mit produkál mikor a gyógyszer kezd kiürülni, ez így is marad?

Nincs gyerekem még, de őszintén szólva a legutáltabb ellenségem torkán sem nyomnám le a "gyógyszert", ha ennyire szenved az utóhatásaitól. A tanítónő elhiszem, hogy boldog. A gyereked viszont nagyon nem. A kérdés (már ha ez egyáltalán kérdés lehet), hogy melyikőjük boldogsága az előbbre való.

A hiperaktivitásra szvsz jobb megoldás, ha lefoglaljátok. A haverom kisöccse például másodikosként 5 különböző szakkörre jár, plusz rendszeresen jár sportolni, plusz még otthon is befogják egy-két házimunkára, játszanak vel, és még így is bőven marad energiája a haverom agyára menni. :) Viszont kirívó gond nincs vele, mert az ilyen-olyan elfoglaltságai az energiája nagy részét (hasznosan) lekötik. Nálatok ugyanezt lényegében úgy oldod meg, hogy begyógyszerezed. Nem tanulja meg kontrollálni a viselkedését, nem köti le az energiáját, csak elnyomja napközben. Ez a tanárnőnek esetleg kényelmes, de másnak nem jó. A gyereknek főleg nem. Pláne, hogy az ilyen hirtelen kontrollálhatatlan hangulatváltások adott esetben tényleg vezethetnek depresszióhoz és pszichés zavarokhoz. Nem feltétlen vezet, de vezetHET! Arról nem is beszélve, hogy ha már kisiskolásként gyógyszerrel tömitek, akkor az esetlegesen kialakuló függésen sem kell meglepődni... (Szélsőséges esetben akár olyasmihez is, amit az első válaszoló írt. Bár ez nyilván egy a tízezerből, messze nem átlagos.)

szia! Én is ettem rövid ideig(1/2év) a -ritalint.Én viszont pörögtem tőle. Reggel 7kor,délben kellett bevennem egyet egyet. Éjfélkor még fent voltam. S csökkenteni kellett az adagot. Csak reggel ettem,s délben egy felet.

Nekem egy komoly mütétem volt,2hónap hiányzással,ez kellett h behozzam a lemaradást. Nekem ide kellett menni: [link] itt állitották be Pontosan! az adagot. s abban van vmi hogy drogfggő lett szerintem,mert Amfetamin van benne. Egyébként nagyon sokat segitett nekem. Nem kellett évet ismételni se.

Mondjuk ez az ofő aranyszivének is köszönhető:)

íA tanárnak ...áinkább nem irok semmit... Most 25/L vagyok,de 13évesen ettem... Hivd fel az alapitványt(véglis kórház) hátha segitenek beállitani.Lehet neki is elég lenne 2szer egy fél tabletta.

Most olvastam egy jót, Ritalin adása hiperaktivitásra, olyan, mintha atombombával vadásznál oroszlánra.

Úgyhogy utolsó nincs igazad, mert nem atombombával kell oroszlánra vadászni. Csak akkor ki kéne találni az orvosnak, mivel. Ezért legegyszerűbb a Ritalin.

És csodálom, hogy nem hallottál ezekről a szerekről (és lehet mondani, ne vedd figyelembe)de nehéz elmenni az a tény mellett, az összes családirtó, az összes iskolai lövöldöző hasonló szerekkel kezelt pszichiátriai gondozott.

Én elmúltam 30éves. Gyermekkoromban box zsáknak hasznàltak a szüleim és sajnos szintén gyermekkoromban megerőszakolt a báttyám (8évesen)

Én ezek hatására figyelem zavaros gyermek lettem (hiszem el voltam már akkor is magamban azzal amit nap, mint nap átéltem otthon. És amiről senkinek sem beszélhettem) Mindemellett erős magatartásbeli problémáim is voltak.(szerintem utólag ez is érthető)

Sokszor ugy voltam vele hogy ha rosszat csinálok akkor lehet hogy bár leszíd az édesanyám,de addig csak velem foglalkozik. Esetleg egyszer ha nagyon rossz vagyok utána elmondja mennyire szeret.... Gyermek fejjel igy gondolkodtam....

De sajnos soha nem ezt kaptam válaszul hanem ujjabb és ujjabb fizikai és verbális bántalmazásokat a szüleimtől.

Orvossal konzultáltak majd felírták nekem a Ritalin nevű gyógyszert.

Ami az első pár hónapban ugy tűnt használ valamennyire.

Majd folyamatosan emelte az orvos a dózisom éveken keresztül (közben állapotom tovább romlott. Szuicid hajlamaim lettek, stressz levezetésként volt hogy sniccerrel 120vágást ejtettem a combjaimon, mikor meghalt az egyetlen ember akitől szeretetet kaptam életemben, stb) ez ment addig,amíg egyszer gyogyszermérgezést nem kaptam az ELŐÍRT napi mennyiségtől, amibe majdnem belehaltam.

Soha többet nem voltam hajlandó azóta sem, semmilyen gyógyszert bevenni!!!

Viszont 30éves korom után diagnosztizáltak Bordenline személyiségzavarral. Ami köszönhető egyrészt a gyermekkoromban történteknek valamint az orvosom szerint annak is higy Ritalint szedtem évekig.

Hogy milyen ember és anya lett belőlem ezek hatására?

Egy utolsó drog függő csövest többre tartok magamnál.

Minden emberben látom a jót es a szerethetőt, míg magamról 1db pozitívumot sem tudok mondani...azt

Egyetlen pozitív bennem hogy világra hoztam a gyönyörű és okos gyermekem.

Negatívumot rengeteget tudok mondani magamról.

Szélsőségesek az érzelmeim. Vagy teljes szívből szeretek vagy tiszta szívemből gyűlölök.

Gyermekemen kívül senkiben sem bizok meg!!!

Bármi áron éreznem kell hogy számítok és azt hogy szeretnek az emberek.. Miközben sokszor bántok meg embereket, ami nem tudatos a részemről.

Viszont rájöttem ezt azért teszem mert inkább lököm el én magamtól őket, mintsem ők “hagyjanak magamra” engem.

Képtelen vagyok jol kezelni a baráti kapcsolataimat.

Hála az égnek van egy szerető férjem aki minden nehézség ellenére kitart mellettem és a kapcsolatunk mellett.

A lanyom születése óta nem teszek kárt magamban (ez pokolian nehéz, de muszáj meg állnom hiszen nem fogom ugy tönkretenni őt ahogy engem a családom)

Minden nap minden percében küzdök önmagammal, a múltammal és azzal hogy jó édesanyja legyek gyermekemnek