Sajnálom a nővérem gyerekét, de mégsem tudom aranyosnak látni már. Milyen ember lesz belőle és mi a teendő ilyenkor?

Lehet kicsit hosszú lesz,de elég sok "bajom van".A kicsi 3 éves múlt(kisfiú).Nagyon okos, hamar elkezdett járni beszélni(bár az s,l és r betük még nehézkesek és sokszor hadar),egyedül, eszik-iszik, régóta nincs cumi,választékosan beszél,most lett szobatiszta, sok saját véleménye van és gondolata,egyedül öltözik stb.Szóval önálló egész hamar.

De:a szülei nem igazán foglalkoznak vele, ami foglalkozás, az kb. napi 1 óra babakocsival való kivétel, illetve filmnézés.Nincs semmilyen rutin, este lefekszik,reggel felkel, akkor eszik amikor ő úgy gondolja, szinte csak édességet eszik.Nem ülnek le vele játszani, nem is tudja hogyan kell,elővesz egy játékot, kiborítja és kész, utána már kéri a másikat, ha nem kapja meg hisztizik, verekszik.Csúnyán beszél(a szülei is csúnyán beszélnek,de ha a gyerek beszél csúnyán,akkor kiabálnak vele h. nem szabad, rossz és buta, meghúzzák a haját, rácsapnak stb.).Önkéntelenül hazudik és szinte mindenre azt mondja h. az ővé, még ha mi azt mondjuk én kaptam, én cicám stb.akkor is azt mondja,nem az az enyém.(persze nem mindenre,de a tárgyak, élőlények felére).Csak felnőtt dolgok érdeklik, felmászik a szekrényre,a cd lejátszóból ki-be rakosgatja a cd-ket), kézenfogva nem lehet vele menni, boltba mindent meg akar fogni.Van h. csak úgy ami nem tetszik azt ledobja az ágyról, szekrényről stb.állatokkal úgy van,ha ott vagyunk simogatja,de közben sokszor azt mondja meg kell verni ha ugat stb.Anya egész nap dolgozik otthon, apa munkanélküli,netelget, telefonálgat,rasszista.Puszikat adnak neki,neg mondják h. szeretnek,de nevelni nem nevelik.Se bölcsi, se ovi(most kifogás az influenza), tervezik a második gyereket.