Mi lehet a probléma?
A fiam 2 éves múlt októberben.
A legnagyobb baj hogy nagyon agresszív. Ezt úgy kell elképzelni mint ha kb kötekedne velünk illetve a környezetével. Pl az apja ölben lehozza a csigalépcsőn, minden rendben és egyszer csak pofon vágja. Sokszor belénk harap, ránk üt, rúgdos, fejel. Mindezt kb nevetve. Dobálja, rúgja a játékait meg mindent ami a keze/lába ügyébe akad. A kutyákat sem kíméli, így a közelébe se mennek inkább.
Mindenféle nevelési módszer hasztalan. Milliószor elmagyaráztuk szépen, eltereltük a figyelmét, volt bünti (pl elvettük a játékot egy napra amit dobált), az apja a kezére is rácsapott 2-szer, stb..semmi nem használ. Olyan mint egy kis tornádó aki végig söpör a szobán és mindent,mindenkit letarol közben.
Ami fontos még hogy kb 10 szava van, nem akar beszélni, de mindent megért. A hangokat, betűket ki tudja mondani.
Simán kirakja a 3+-os puzzle-t, imádja a könyveket. De porszívózni, hajat szárítani nem lehet mellette mert ordít.
Kisfiam 1,5 éves, két kis barátja akikkel kB napi szinten találkozunk 2 évesek.
Mind a 3 gyerek ezt csinálja kB 1 éves korától.
Kisfiam is hajat tép, megüt, harap. És egymás haját is tépik a gyerekekkel vagy megcsapják egymást ha vita van valami játék miatt stb...
Még az ősszel egy óvónővel beszélgettem erről a játszótéren. Csak nevetve legyintett ezekre és azt mondta , hogy majd kinövik . Úgyhogy én nem aggódom 🤷♀️
Szinte minden gyermeknél van ilyen probléma a környezetünkben
Nyilván vannak kivételek
Szia!
Távból és látatlanban természetesen nem látok rá számos részletre az életetekből, viszont tudok számodra általános tanácsokat adni.
A 2 évesek az úgynevezett dackorszakban vannak (ennek okai egyébként ovis korra megszűnnek, a dacnak más okai vannak ovisoknál).
Általánosságban annyit tudok elmondani, következetesség és kompromisszum a megoldás, továbbá én soha nem alkalmazom a szoros értelemben vett büntetést, avval nem fogja érteni se, mi a megfelelő, se nem erősíti meg, ráadásul csak a böntetéstől való félelmében fog tenni, vagy nem tenni valamit.
Megütni végképp nem szabadott volna, akkor se, ha ő üt. (Megvonást és ignorálást viszont alkalmazok, az ésszerűség keretei között olykor.)
Következetesek legyetek tehát egyfelől, azaz mindig tartsd a szavad, pl belerúg a képeskönyvbe, akkor nem nézegetheti aznap. Ha ígérsz neki valamit, tedd is meg - ez is következetesség.
Továbbá tehát legyen kompromisszum, ezt is javaslom: amikor tiltasz neki valamit, mindig jelezd, mi mást szabad neki most megtennie! És nyilván engedd is neki. (Pl.: Tedd vissza a könyvet! Nézd csak evvel játszhatsz, ha szeretnél, kicsim.)
Fogalmazz mindig konkrétumokban! Abból értenek a hét év alattiak. "Ne rosszalkodj": ezt nem igazán értik, túl általános. "Tedd le a labdát!": ezt már érti, még akkor is, ha a "labda" szó még nem volna világos számára, szóval mutass is a labdára, ha még nem száz, hogy érti, mi a labda.
Ha valami jót tesz, mindig dícsérjétek meg! Ha rosszat tesz, akkor határozott, és szelíd hangon: "ezt nem szabad! ehhez most nem nyúlsz, majd legközelebb."
A kongruencia is fontos: amit érzel, azt tedd és azt mondd. Ne alakoskodj sose, bár ritka esetben fontos lehet a figyelemelterelés például. A kicsiknek "antennája van" ahhoz, hogy hiteles-e a felnőtt. Megzavarja az érését és hangulatát, viselkedését, ha érzi, mást mondasz, mint amit érzel, gondolsz, vagy mást teszel, mint érzel, gondolsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!