Azt mondtam neki, hogy csalódtam benne, és nem hiszek már abban, hogy tud viselkedni?
A lányom 10 éves és vannak problémák vele, újabban elég sok.
Nem akarom részletezni, de bele vagyok fáradva. Milliószor ígért, jutalmazva volt, de max 1-2 napig tart. És ma mikor hazajött és megint a sulis magatartásáról kellett beszéljünk, nem lettem mérges, nem fenyegettem, nem kérleltem, nem akartam elmagyarázni ezredszer. Annyira rosszul esett hogy a szünet utáni első nap ez van.
Annyit mondtam neki, hogy nem tudok mit mondani, feladom. Hogy látom, hogy képtelen viselkedni, ne is ígérjen semmit, mondja meg, hogy nem megy, én meg elfogadom, nem idegesítem sem magam, sem őt. Hogy én nem beszélni sem fogok vele erről, csináljon amit akar.
Nem vagyok ilyen. Nyilván nem pont ezt gondolom, de tényleg azt érzem, hogy elég volt és most már azt is, hogy hiába lenne képes viselkedni, mert nem őrült, nem fog, mert ez a vicces, ez a vagány, ezt csinálja még másik pár is.
Persze lefekvés előtt mondtam, hogy szeretem bármit csinál, de értse meg, hogy elfáradtam.
Olyan rossz érzéssel telt el az este. Szerintem tényleg csalódottnak látott. Játszottunk, de nem tudtam őszintén mosolyogni. Bújt hozzám, átöleltem, de olyan rossz érzés volt bennem. Bánt, mert nem szoktam ilyen lenni és nem szeretném ha azt gondolná, nem szeretem vagy nem hiszek benne. Szerintetek ez lehet valamilyen törés benne?
válasza:Ez törés? A fenekét is kinyaltad. Velem egy brutális ballépésem miatt 5 napig nem beszélt anyám, 12 éves voltam. Kb egyetlen egy szót sem. Túlzás nélkül mondom. Ölelés, puszi, szeretlek? Semmi.
Egy életre megtanultam, hogy hogy viselkedjek, 5 nap után én kértem bocsánatot. Soha többet nem csináltam azt, amivel kivívtam ezt a viselkedést.
válasza:Tudod, az anyám is hasonló volt, amikor gyerek voltam. Mindig én voltam a hibás, mindig az volt a baj, hogy nem értem a dolgokat úgy, ahogy ő elvárná, ahogy egy felnőtt érti őket. Rettentően sajnáltam, és el is hittem neki, hogy az én hibám. Mindig ő volt a szegény, aki fáradt, akit nem értek meg, és mellesleg az is ő volt, aki szülni akart, nem én kértem ezt tőle. Egyszer nagyon túlzásba esett, az borzalmas emlék nekem.
Bár a kislányod is tudná, hogy senkit nem érdekel, ha te csalódsz benne, mert nem neked kell megfelelnie.
Egyetlen dologra tanított meg anyámnak a tiédhez hasonló rohadt önző viselkedése. Hogy mit nem akarok tenni a gyerekemmel.
válasza: válasza:5
Pedig majd lesz valahogy, akkor is, ha a lelkedet kiordítod a gyerekre.
A mindenbe belekötő anyámat, aki soha semmit nem engedett, 14 évesen hagytam ott, elmentem koliba, könyörögtem az ált sulis osztályfőnöknek, hogy beszélje rá anyámat. Az után kb soha nem mentem haza többet.
Meg kell találni a középutat.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!