Kényszeríteni kell-e a gyerekeket, hogy megtanulják anyanyelvüket?

Elég fiatalon jöttem ki nyugatra, ahol hamarosan férjhezmentem.

A férjem itteni.

A lányommal két-, a fiammal három évet maradtam itthon.

Mikor a férjem dolgozott, egész nap magyarul beszéltem velük, és ezellen neki sem volt semmi kifogása.

Ami érdekes, az az, hogy mikor a férjem hazajött, és én automatikusn átálltam az itteni nyelvre, a gyerekek olyan mértékben követték ezt a példát, hogy - legnagyobb bámulatomra - SOHA nem keverték a két nyelvet.

De ezt egészen kicsi korban kell elkezdeni.

Mikor óvodába majd iskolába mentek, természetszerűen az édesapjuk nyelve lett a domináns, de miután én továbbra is magyarul szóltam hozzájuk, ma is beszélik és értik a magyar nyelvet.

Ma már felnőttek, mindkettő egyetemet végzett.

Állítom, hogy aki itt járt iskolába, annak az itteni nyelv lesz az anyanyelve, de egymás között még mindig magyarul beszélünk,

És ha hazalátogatunk, egy kis akcentuson kívül semmi problémájuk nincs a rokonokkal, barátokkal való kommunikációval.

8 éves korban, amikor már a helyi iskolába járnak a gyerekek, túl késő elkezdeni - főleg erőszakolni - a magyar nyelv tanulását, mert rosszabb esetben még dacos ellenkezést is kiválthat.

Nem tudom felfogni hogy miért kéne egyetlen gyereket kényszeríteni bármire is.

Másrészt nem hatékony, ellenkezést és utálatot fog belőle kiváltani, ami nem épp a legjobb tanulási módszertan, és tudtommal az sem cél hogy megutálják Magyarországot, a magyar nyelvet és a kultúrát.