3 éves kisfiam rettentően hisztis. Amikor rá tör a hiszti-roham semmivel nem tudok rá hatni, mintha meg se hallaná, amit mondok. Megvárom míg elfárad és magától abbahagyja. Ez mennyire normális vagy forduljak orvoshoz vele?

Nem minden gyereknèl ennyire durva a dackorszak, de nem is extrèm ritka. Jòl csinalod, hogy megvarod, mìg befejezi. Az első 2 valaszolò szerint az idomìtott gyerek a ,,jó", aki mukkanni sem mer?!?

Gondold àt milyen esetekben borul ki, ès pròbalhatod elkerülni ezeket a helyzeteket. Pl. ehes, faradt.

Van olyan gyerek, akit ki lehet billenteni a kiborulasbòl, van akit nem, ès az az egyetlen megoldas, mìg megvarod, hogy magàtòl megnyugszik.

Normális, és hagyni kell, mert ilyenkor valóban lemegy a redőny.Egész egyszerűen csak kicsi és még nem tudja kontrollálni az érzelmeit. Próbáld megölelni, ha hagyja, és utána beszéljétek meg a dolgot.

Figyeld meg, tudod e valamilyen helyzethez kötni (pl fáradtság, kiszámíthatatlan helyzet) és ha lehet kerüljétek el azt, finomitsatok rajta (pl. alvásidő, esemény előre jelzése).

Dackorszak.

2 és fél éves a fiam, mi is ebbe vagyunk.

Nálunk akkor jön elő, ha fáradt.

Ezzel sokmindent nem tudsz kezdeni, csak túlélni. Majd kinövi.

Aki szerint neveletlen, annak vagy nincs gyereke, vagy áldott jó természetű gyereke van.

Az enyém sajnos ilyen, és még az óvodában sem tudtak vele mit kezdeni soha. Én viszonylag jól kezeltem, amíg képes voltam nyugodt maradni, de sajnos nem mindig sikerült nekem sem. Óvodában rosszabb, mert ők ott büntetnek emiatt, és az csak olaj a tűzre.

Az a legjobb, ha eltávolítod azt a dolgot, ami miatt hisztizik, vagy vidd ki a gyereket. Aztán idő kell neki, hogy lehiggadjon. Sokszor nem is ellened irányul, csak nem tudja kezelni a saját frusztrációját. Ilyenkor jót tesz neki, ha megöleled, és mondod neki, hogy nem baj, ha kiborulunk valami miatt, csak próbáljuk ezt kontroll alatt tartani. Persze volt az enyémnek is olyan, hogy a közelébe sem tudtam menni, csak ordított. Hát, ilyenkor várni kell, hogy lehiggadjon. Beszélni nem tudsz vele ilyenkor, csak ha már vége a hisztinek. Az oviban azt rontották el, hogy elkezdték neki a hegyi beszédet, hogy így nem viselkedünk, aztán sarokba állították, megszégyenítették miatta. Nekem meg mondta az óvónő, hogy hát milyen neveletlen, és lehet, hogy otthon így lehet viselkedni, de az oviban nem. Mondtam neki, hogy hát szemmel láthatólag az oviban is lehet, hiszen csinálja. Nem jött be a nagy szigor nekik sem. Nem tudják ők sem kezelni, szóval inkább ölelje meg, ha látja, hogy kiborul. Erre teljesen felháborodott az óvónő, hogy ők nem jutalmazzák a hisztit. Remek. Pedig mondtam neki, hogy az ő módszerük nem működik, szóval ki kéne próbálni valami mást is.

Azt is mondták nekem, hogy nem fogom tudni iskolába adni, vigyem speciálisba. Érdekes módon a tanítónőnek mondtam, ha a gyerek kiborul, simogassa meg, és attól megnyugszik. Ő megcsinálta, és jé, működik!