Olvastátok már a gyereketek naplóját?

Hány éves? Tinikoromban én is rajzoltam ilyesmiket (nem csak a naplomba).

Szerintem csak próbálj nyitottabb lenni felé.

Nekem ez csak természettudományos érdeklődésnek tűnik. A szervek, testrészek iránti érdeklődés tökre rendben van. Az állatpreparálás ugyan nem éppen egy hétköznapi hobbi, de baj nincs vele és tényleg tök érdekes téma. Ha az lenne, hogy kínozza az állatokat vagy gyújtogat az már inkább lenne aggasztó.

Egyébként mivel nem szándékosan néztél bele a holmijába, lehet, hogy érdemes lenne rákérdezni. Megmondod, hogy leesett, kinyílt, megláttad, és tényleg ilyesmi érdekli-e, miért érdekli, stb. Persze nem elítélően vagy számonkérően. És persze hozzáfűzve, hogy semmiképp nem néznél bele szándékosan.

1.) Ne olvasd el a 17 éves (saját?!!) fiad naplóját.

2.) Szerintem, ha amúgy nem elmebeteg, akkor nem az ilyenekből fog kiderülni, hogy elmebeteg. Persze megmutathatod akárkinek, meg el is mesélheted neki, de ne lepődj meg, ha utána 1-2-10 évtizedig nem áll szóba veled.

3.) Biológiai érdeklődésűként (bár engem főleg a növények nyűgöztek le), anno nagyon érdekelt, hogy hogyan lehet egy levelet úgy elbontani, hogy csakis a levélerezet maradjon belőle. (Ezt díszítési célra használják.) Jó sok évtizeddel ezelőtt ez egy megoldandó probléma volt. Aki megoldotta, kb. meggazdagodott. belőle. Miért ne lehetne ezt csontokkal is?

(Nagynéném állandóan bukdácsolt bioszból gimiben. De a biosztanár azt mondta, hogy aki hoz egy csontvázat a szerzár számára, az kap egy ötös. Úgyhogy nagyanyám levágott tyúkot/kacsát, döglött macskát/egeret/verebet/gyíkot főzött ki szakmányban, szép feérre a csontokat, a húst kipiszkálta, és odaadta Blökinek.

A nagynéném meg éppen átcsúszott bioszból.

Nagymamám nem volt elmebeteg, ezt bizton állíthatom.)