Hová fordulhatok, hogy megtudjam, van-e komolyabb baja a lányomnak?

Az óvónői jellemzésen ezek szerepelnek : "szemkontaktust kerüli", "érzelmei az arcáról nem olvashatóak le", " hangulatát mélységek és magasságok jellemzik, egyik pillanatról a másikra váltakoznak".

Belegondolva van, amikor mi is tapasztalunk ilyeneket, de igazából mi mindig mindenre találtunk (vagy épp gyártottunk magyarázatot). Ami még nagyon szembeötlő nála, hogy nagyon kényszeresen ragaszkodik megszokott dolgokhoz, nem szívesen változtat például megszokott útvonalon. Barátkozással is hadilábon áll, próbálkozik ő, de sajnos nem veszi észre azt sem, ha más gyerek nem akar vele játszani. Nagyon végletekben gondolkodik ebben is. Ha valaki megtűri játék közben maga mellett (még csak az sem kell, hogy konkrétan vele játsszon) akkor úgy gondolja, hogy ők már a legjobb barátok. Más gyerekek viszont nem érdeklik különösebben (mármint akik nem játszanak vele). Például egy év óvoda után sem tudta a csoportjába járó gyerekek neveit. Volt hogy keverte őket. És egy idő után már nem tudom ezt az erdektelensegre fogni.(Ezek miatt gondoltam például valamilyen értelmi problémára, bár egyébként nem buta kislány)

Szóval nem tudom, hogy mi lehet a probléma, de nagyon nyugtalanít.