Miért fél ennyire a gyerekektől? 2 éves

Ja az étkezésre nem válaszoltam. Mindig nagyon szerette a pocakját. 2-3 évesen ritkábban evett, mint az ilyen korú gyerekek szoktak, de hatalmas adagokat. Fura kombinációkat talált ki, pl a kakaóscsigához paradicsomot és mozzarellát kért :)

Nem kifejezetten válogatós, van néhány kaja, amit nem szeret, de nem sok. Fura módon a csokit, édességeket egyáltalán nem eszi. 2-3 évesen még néha-néha kérte, de később egyáltalán nem ette meg, most sem.

Mostanra sem tanult meg szépen enni, gyakran leeszi magát. 2-3 évesen ahol evett, annak a több méteres körzetét kellett takarítani utána, és persze a gyereket lefürdetni, átöltöztetni 😀

Enyém gyerek autista, valahol középen helyezkedik el a spektrumon, szóval nem a zseni aspergeres típus, olyan normál tartományban van nála minden. Szóval ő nyitott, barátkozó a de közben félénk is, hamar elsírja magát mindenen, de már vannak barátai az oviban, most Középső csoportos.

Én hordtam babakorában mindenhova. Jártunk bbaklubba ahol látszólag egyáltalán nem foglalkozott a gyerekekkel, de egy idő után volt hogy kapcsolatba lépett más kisgyerekkel. Jártunk sokat játszóra, játszóházban, gyerekek közé és nem érdekelt hogy nem foglalkozik velük, de szokja hogy vannak. Nem is volt olyan nehéz az oviba beszólás bár ez lehet a javításának köszönhető.

Tesóm kislány viszont egyértelműen enyhén auti, szerinte csak félénk.

Ugyanez a típus volt mint a tiéd, már akkor sírt babakénz ha közel mentek hozzá, bújt el. Ha gyerekeket látott lefagyott és nem volt hajlandó közelebb menni se. Nem erőltették majd hátha az oviban jobb lesz. Az első 2 évben minden reggel sírva ment oviba. Senkivel nem barátkozott, egyedül játszott. Utána az nyjáél elvitték pszichológushoz aki játékosan segített neki hogyan is kellene barátkoznia, beilleszkedni az oviban. Kiderül 2 évig terrorizálta az oviban egy gyerek, de nem mert szólni senkinek még az anyjának sem. A pszichodoki segített ezen ism. Ngycsoportra lett egy barátnője. Sosem lesz társasági ember de azért sokat javult a helyzet nála.

Segíteni kell a gyereket akár auti akár nem. Autistáknál nagyon fontos a szockomm fejlesztés, ahol megtanulhatják hogyan barátkoznának hogyan alakítsanak ki kapcsolarokat másokkal. Erre te is tökéletesen alkalmas vagy. Soha nem kell semmit erőltetni csak esélyt adni hogy legyen lehetősége nyílni mások felé. Játszón ha látod fél akkor kezdj el te barátkozni egy másik kisgyerekkel és próbáld meg bevonni őt hogy lássa nem halsz bele te sem ha másokkal játszol és ő sem. Ha nincs kedve nincs, majd lesz egyszer, de most segítsd nagyon gyerekek között mert ha bekerül oviba akkor nem leszel ott neki, ott már nem tudsz segíteni és teljesen egyedül kell majd rájönni hogyan is álljon a többiekhez és mit is kezdjen velük és ha így kerül be oviba akkor az neki kínszenvedés lesz és egy hatalmas trauma. Van még egy évet el, ennyi idő alatt is sokat változnak és ne hagyd rá annyival hogy félénk, nincs vele mit kezdeni. Szép lassan fokozatosan fog ez javulni :)