Autista gyereket normalsi dolog egesz nyari szunetre a nagymamahoz videkre kuldeni mert a szulo elfardt pihenni akar?

Az unokaöcsém is autista. Fel se tűnik neki, ha nem a szüleivel van.

Két hétig volt nálam, hogy a szülei kicsit tudjanak pihenni. Ez a két hét nagyon kemény volt számomra. Le a kalappal minden szülő előtt, akiknek autista gyereket kell nevelnie/gondoznia.

Ha a nagyszülő szívesen vállalja a gyereket egész nyárra, akkor szerintem nincs ezzel probléma. Persze, csak akkor, ha a gyereknek is jó.

Szerintem nem normális. Amikor végre együtt lehetnének akkor lepasszolják. Lehet lepontozni. Autista gyerekem van, soha nem passzolnám le sehova hónapokra. Mondjuk enyém anyás, nem is menne, nem viselné jól. Ezek a szülők adják majd be otthonba mert elfáradtak? Ezek keresnek eleve olyan iskolát ami bentlakásos és csak 2 napig kell elviselni a gyereket? Jó mondjuk az enyém nem vészes eset, könnyen kezelhető, nem dührohamos de megdöbbentő hogy aspergeres gyereket is lepasszol valaki. Remélhetőleg tényleg szeret menni szegényke és nem csak a szülő magyarázza bele de érdekes mert pont az aspergeresek azok az autik akik szociális téren nagyon nem okék és nem mennének ők sehova ha nem muszáj.

Egy ismerősömnek súlyos értelmi fogyatékos gyereke van, csak fekszik egyhelyben szegény, de nem passzolják le senkinek pedig egy egészséges gyerekkel pluszban ők is fáradtak.

Kedves 8-as!

Eléggé félremagyarázod a dolgokat. Itt nem "lepasszolásról" van szó, és a nagyszülőkkel töltött időt nem igazán lehet egy lapon említeni egy bentlakásos iskolával. Én voltam a 7-es hozzászóló, az aspergeres gyerekemnek valóban vannak gondjai a szocializációval, de ez nem a családtagokra vonatkozik. Márpedig a nagyszülők nálunk családtagok, születése óta nagyon sokat vannak a gyerekkel. Ő az egyetlen unokájuk és imádják, ahogy a gyerek is imádja őket. 4 éves koráig nem aludt náluk, mert ő is nagyon anyás volt, lefekvéskor minket igényelt, később viszont ő könyörgött, hogy ott maradhasson éjszakára, és ennek a nagyszülők is nagyon örültek. Nem csak nyáron lehetünk együtt a gyerekkel, ugyanis az oviból elhoztuk délben, most már sulis, de ott sem marad sokkal tovább. Szóval ha neki is jó, nekik is jó, és teljesen mellesleg mi is kettesben lehetünk ilyenkor, nem igazán értem, hogy mi ezzel a gond. Ha nem így lenne, ha nem érnének rá a nagyszülők, vagy épp a fiam nem szívesen lenne náluk, akkor természetesen nem "passzolnánk le", de ha már így alakult, miért ne örülhetnénk kicsit a kettesben eltöltött időnek, a pihenésnek, vagy épp annak, hogy nyugodtan elvégezhetjük a nagytakarítást?