Mi van ha a gyermek nem ovodaerett? Mi van ha nem jon ki jol a korosztalyaval? Letezik olyan, hogy kiirjak a gyereket az ovibol emiatt?

Nem ez az óvodaérettség.

Az én fiam egyenesen kerülte a gyerekeket. Játszótéren sem barátkozott. Ha hozzászóltak, válasz nélkül hátat fordított, és elment. Most oviban megvan az a néhány gyerek, akivel játszik, barátkozik, de nem egy központi személyiség.

Hidd el, az óvónők láttak már pár típusú gyereket, meg fognak birkózni a feladattal.

A viselkedése miatt nem fogják "kiírni" az oviból. Max ha nagyon agresszív, és terrorizál üt ver más gyerekeket, akkor küldhetik el ilyen olyan helyre, aminek lehet a vége az eltanácsolás.

Amúgy ha óvodaköteles, akkor óvodába kell járnia. Tehát kénytelenek megbirkózni minden gyerekkel a pedagógusok.

Olyan nincs, hoyg nem óvodaérett egy gyerek.

Ha meg addig nem neveled meg, akkor eleinte igencsak nehéz helyzete lesz az oviban!

Az óvodaérettség nem ilyeneket jelent, hanem, hogy pl. legyen szobatiszta.

Kérdező, ha vendégségben vagytok kisgyerekeseknél (vagy tihozzátok jönnek), akkor hogyan viselkedik velük a lányod? Van unokatestvére, akivel szokott családi összejöveteleken találkozni? Ha igen, hány éves és milyen a viszony ilyenkor köztük?

"Egyszer egy cukraszdaban egy hasonlo kisgyerek kiterrorizalta a lanyom..."

Ezt leírhatnád részletesebben.

És ez mikor történt? És addig nem volt ilyen problémája?

Játszótéren - ha nem is játszik együtt másokkal - mégiscsak van a közelében másik kisgyerek. A fenti atrocitás előtt is, meg utána is találkozhatott játszótéren kisgyerekkel. Azt hogyan reagálta le korábban, ill. most?

Engedjétek meg, légyszíves, hogy szakemberként korrigáljam a hozzászólásokat, az első hatot olvastam, mindben található komoly tévedés (kivéve a másodikban, ami alapvetően reális tartalmú), nézzük sorra a többit:

Van óvodaérettség, más kérdés,

hogy nem szakemberek döntenek a minisztériumban, tehát három éves kortól

nem szabadna kötelezőnek lennie az óvodába járásnak.

A legtöbb kisgyermeknél ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG

3 és fél / 4 éves korig, hogy a gyermektársaságot kerüli. Ez természetes, ilyennek kell elfogadni, ha ilyen. És a többségük ilyen, kb 4 éves korig!

NEM szabad gyerektársaságra szocializálni senkit, 4 éves kora előtt!

Hanem az életkori sajátosságait figyelembe véve nevelni kell. A szocializáció sok mindenre vonatkozhat, de ERRE NEM.

A bölcsőde meg a munkába járó szülő segítségére van, ÉS NEM a kisgyermekért van! A kisgyermekeknek messzemenően a szülei társaságára van szüksége, 4 éves kora előtt.

Kb 4 éves kortól viszont hasznos, ha fokozatosan, de EMELLETT gyermektársasághoz is szoktatjuk.

Más kérdés, hogy a szakmaellenes vonatkozó törvénycikkely -miszerint 3 éves kortól kötelező az ovi- miatt a 3 évesek kiemelt odafigyelést igényelnek oviban, mer nehéz nekik a szülőtől elszakadni, és nem mellesleg gyerektársaságba kényszerülve létezni naponta órákon át... KEVÉS A KIVÉTEL a 4 év alattiak közül, aki élvezi ezt!

Sőt, 5-6 éveseket (!) pszichológusok kérdeztek különféle ovikban (anno egy kísérlet része volt), hogy mit szeretnek legjobban az oviban:

MÉG AZ 5-6 ÉVESEK IS(!) többségében kiemelték, hogy sok minden jó bár (a kellemetlen élményeik mellett, ha érte olyan is az adott gyermeket),

IDÉZEM A KICSIK többségének válaszát:

"de legjobb az, amikor anya/apa értem jön!"

Most a válaszaitokból idézek:

"Ha meg addig nem neveled meg, akkor eleinte igencsak nehéz helyzete lesz az oviban!"

Ha húzkodod a tulipán szárát, hogy "nőj már, légyszíves!!" akkor elszakadhat...

Mindennek meg van az ideje!

Ez az elgondolása sokaknak komoly kárt okoz a gyerekeknek, pl az iskolás jellegű, direkt módszerre történő fejlesztés is káros az oviban, sajnos még egyes pedagógusok is erőltetik ezt, óvodákban (főleg az idősebb óvónők egy része). Van NÉHÁNY tényező, amit direkt módon kell elmagyarázni, pl a veszélyhelyzetek, napi rutin stb, de azok kivételek!

Még a játékos direkt fejlesztés is káros, 7 éves kor alatt! Annak ellenére, hogy szerencsére legalább játékosan zajlik.

Az indirekt nevelés módszerét nem fejtem ki, mert nem akarok kisregénnyel terhelni senkit. Most csak felületesen annyit a módszerről, hogy a gyereknek nem szabad érzékelnie, hogy kikérdezik, fejlesztik. Ellenben a felnőtt tudatosan kell bevigyen a kisgyermek számára fejlesztő tevékenységet a játékába, mégpedig az adott gyermek életkori sajátosságaihoz igazítva. Óvodásnak semmiképp se iskolásan. A módszer a legdöntőbb, a tartalom kevésbé sarkos. Amikor játszom az óvodásokkal, akkor a játék során úgy fejezem ki magam tudatosan, hogy avval ismeretek érik őket, de szbliminális üözenetként, tehát a tudatküszöbük alatt kell elérje őket!

Spontén helyzetekből is vannak szakembereknek tapasztalataik, ezt se részletezem itt, csak annyit erről: ha a gyerek

pl nem körjátékozik, hanem mellette valahol a sarokban babázik, akkor is hamarosan tudni fogja a körjátékok nagy részét kívülről, MERT

NEM FIGYEL FIREKT MÓDON ARRA!!

Vili?

(titeket, nagykorúakat is hasonló módszerre hipnotizálnak a tv-adásokkal... észre se veszitek... épp ezért hatásos... Csak hát

nem mindegy, hogy egy adott módszert jóra, vagy rosszra használnak!!)

"Kezdjetek el sürgősen gyerekek közé járni, olyan, mintha kimaradt volna a szocializáció."

TILOS tehát erre szocializálni a 4 év alattiakat. Ha a fenti soraimból

nem érti valaki, azon nem tudok segíteni... Majd egyszer leesik neki a tantusz. Szívesen megírtam szakmai tapasztalataimat, aki csak később érti meg, az később.

Jobb későn, mint soha.

A dolgok egymásra épülnek. Ha kimaradnak a 4 év alattiakra jellemző életkori sajátosságok, vagy ha nem éli ki magát abban eléggé (pl folyton anyuci "szoknyája alatt" lófrálni), nos, EZ fog okozni később nehéz szocializációt!

! !

! ! Ez olyan, mint ha éhesen akarnál dolgozni, gondold végig! :) Előbb eszel, utána dolgozol, máskülönben

nem volna energiád melózni! Általában így működik optimálisan, ebben talán egyetértünk, nemde? ;)

Előbb anyuci szoknyájánál lógni minden nap, egész nap, és CSAK UTÁNA, AMIKOR IDEJE VAN, azaz 4 évesen, csak akkor kellene a gyerektársaság. (Bár a törvényhozók ezt az egyszerű alapigazságot sajnos NEM értik...)

(Mondom, a 4 év alattiak KIS HÁNYADA imádja a gyerektársaságot, már másfél-két évesen is. A KIS HÁNYADUK CSAK!! Na és a többi...?? Gondolkozzatok, légyszíves...)

Nem odatolni kell gyerekek közé a 3 évest (vagy kisebbet), hanem megélni hagyni, hogy az anyukája minden nap és egész nap vele van (és csak ritkán nagyszülővel esetleg).

De mivel sajnos nem szakemberek hozzák a törvényeket, muszáj helyzet, hogy a legtöbb 3 éves NEM kap manapság már felmentést az oviba járás alól.

Így jobb híján mi óvodapedagógusok megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni, a 3 évesek javára.

"Az óvodaérettség nem ilyeneket jelent, hanem, hogy pl. legyen szobatiszta. "

Féligazság.

Valóban nem az az óvodaérettség, hogy a 3 éves gyerek hozzá van-e szokva a gyerektársasághoz.

Azonban NEM kötelező a szobatisztaság az oviban.

Elvileg 5 évesen sem kell senkinek szobatisztának lennie ÓVODÁBAN SEM, bár csak a 4. szülinapig mondható egészségesen fejlődőnek,

aki még nem szobatiszta.

Ma már az inkompetens törvénycikkely miatt 2 és fél éves is felvehető állami oviba, sokuk még ne mszobatiszta.

A dadus pelenkáz. Muszáj pelenkézni, aki még pelenkás. Ez van.

Más kérdés, hogy akadályozza a pedag. munkát, ha minél több a pelenkás gyerek.

De tudtommal máig sincs törvény a szobatisztaság elvárására óvodákban.

Bár az érdemi munka miatt is szabályozni kellene a szobatisztaságot, na meg eleve tehát 4 év alatt

nem szabadna kötelezővé tenni az óvodába járást!

(A törvényhozók tehát nem igazán vannak képben a szakmai tapasztalatokkal...)