Hogyan működiknek az óvodák?

Ezekről órákat lehet regélni, és nem is mindegyikre egyértelmű a válasz.

A mi ovinkba pl. fél 7-től lehet beadni a gyereket, de 7-től viszik csak át a saját csoportjába, 4-kor illik már elvinni, 4 és fél 5 közt ügyeletes csoportban van, fél 5-re mindenképp érte kell már jönni, 5-kor zár a nagykapu.

Mi egyházi oviba járunk, a gyülekezetünknek van saját fenntartású óvodája. Nem kell érte fizetni, de mivel a családok tartják fenn a gyülekezetet, a gyülekezet meg az intézményeit, ezért kvázi mégis mi fizetjük, adomány formájában.

Szerintem kérdezd meg a védőnőtöket, vagy a közelben élő anyukákat, hogy nálatok milyen óvodák vannak, mik a lehetőségek, és mi hogy működik.

Az önkormányzati oviknál az önkormányzat a fenntartó, így ők saját hatáskörben rendelik el a működési szabályzatot. Egy részéről kormányrendelet van, egy része az önkormányzatra van bízva. Pl. a nyitvatartási idő. Van, ahol hétig is megőrzik a gyereket, van, ahol 5-kor bezár a bazár.

Egyháziakat nem ismerem, de valószínűleg ott is ez az alapvető eljárás, hogy a rendeletben foglaltakon (hány gyerek juthat egy óvónőre, hányszor kell étkezést biztosítani, higiéniai szabályok,

stb.) kívül önállóan döntenek. Míg ott van vallási része, ez a világi óvodákban nem jellemző, mivel ott sokféle vallású, vagy ateista gyerek is megfordul.

Magánóvodáknál szintén, a rendeletet be kell tartaniuk, azon felül önállóan döntenek.

Az önkormányzati oviban az étkezésért fizetni kell, viszont létezik egy nyomtatvány, amit aláírhat a szülő - önbevallásos alapon - hogy az egy főre eső bevétel nem éri el a kb. 110e Ft-ot, ezért térítésmentes az étkezés a gyereknek.

Vannak önkormányzati, egyházi, alapítványi és magán óvódák. Ezek árban (önkormányzattól, rászorultságtól is függ), szokásokban, nevelésben, plusz kínálatokban mind-mind különbözhetnek (pl. szünetek, szakkörök, hitélet, angolnyelvű, montessori/waldorf, bio... stb.).

Neten találtam pár random óvódai házirendet, amit böngészhetsz:

[link]

[link]

[link]

[link]

Átfutottam a válaszokat, gondolkodtam, mivel egészíthetném ki. Kisregényt itt nem érdemes írni, ha viszont csak vázlatosan érinteném én is, akkor kiegészítem avval, hogy százával léteznek óvodai nevelési programok, óvodánként sokfélék, gyakran önállóan, saját maga az óvoda pedagógusai készítik, vagy átdolgoznak létező óvodáét.

1996-ra szűkítették az ONAP-ot (Óvodai Nevelés országos Alapprogramja) egy vékony füzetre, ez a minden magyarországi óvodára kötelezően érvényes vonatkozást tartalmazza, kitér a pedagógusi, dajkai munkára -elsősorban szociális, gyermekpszichológiai és gondozási vonatkozásokban-, és az óvodai felszereltségre is.

A helyi nevelési programok ezen felüliek, a szülők is megtekinthetik bármikor, beíratás előtt is. Ellenben a szakmai jegyzetekkel a gyermekekről.

A magánovik fizetősek, az önkormányzatiak csak minimálisan (étkezés, zsepit, váltóruhát vinni stb).

A magánovikban általában átlag fele létszám jellemző pedagógusonként, ami jóval hatékonyabb pedagógiai munkát tesz lehetővé, a balesetek esélye is kisebb, nagyobb figyelem tud jutni a gyermekekre egyénileg is (fokozottabb differenciált nevelés tud megvalósulni).

Léteznek integrált csoportok, aminek lényege, hogy a gyermekek általában kb 5-15%-a középsúlyos fogyatékkal élő gyermek (testi, vagy érzelmi-akarati téren fogyatékkal élők -pl hiperaktivitás-, értelmi fogyatékkal élők, vagy halmozottan hátrányos helyzetű SNI-s gyermekek).

Csoportok szerint létezik életkor felosztás (kis-, középső- és nagycsoport), de szerencsére egyre gyakoribb a vegyes (életkorú), amit inkább preferálok, amennyiben 3 évet betöltötte a legkisebb.

(Manapság már felveszik a 2 és fél, három évest is, indokolt esetben, amivel szakmai okokból

nem értek egyet, bölcsődébe se; de ha dolgozik a szülő, akkor inkább bölcsődét javaslok; az óvodai munka hatékonyabb, ha minden gyermek minimum 3 éves korú.)

Szerencsére egyre több óvoda rugalmas életvitelt szervez, a szocializmusra és NY-EU-ra jellemző merev "foglalkoztatósdi" hozzáállás már a mai magyar ovik többségében

nem jellemző.

(A külön felszereltség okán viszont a heti egy, esetleg kettő nagytesi jó, ha külön foglalkozás keretében megvalósul.)

Szülők felé elvárás... együttműködés a törvénnyel, és kompromisszumkészség az óvodai nevelést, gondozást illetően, ami mi is betartunk, pedagógusok (jó esetben) (a magam nevében beszélek).

Valamint természetesen a gondozási feladatokhoz szükséges tárgyak összekészítése is elvárt a szülőtől, ez

nem egységes, óvodánként, de általában tisztasági csomag, váltóruha, nagytesire torna ruha, esetleg tornacipő elvárt, stb., szülőin elmondják.

A napirendnek bár nem szabad merevnek lennie, de egy bizonyos fajta napi ritmusnak meg kell benne jelennie, az óvodás gyermekek életkori, pszichés sajátosságai miatt. gondolok itt arra, hogy a kisgyermek legfőbb tevékenysége a szabad, spontán játék, ez egyben a legfejlesztőbb tevékenységük is.

Látens módon tanul a 7 év alatti, jobb agyféltekével elsősorban. Az agykéreg alatti agyterület intenzív ebben az életkorban, ezért TILOS direkt módon fejleszteni, tanítani, mert az a kérgi gátló funkciókat erősíti, ami ebben az életkorban hosszú távú kárt okoz; kivételként minimális rutin feladatokat (öltözködés stb) taníthatunk és veszélyekre felhívni a figyelmet, pl zebrán étkelés stb.

(Fejleszteni a középsúlyos és súlyos fogyatékkal élőket szabad csak 7 éves kor előtt, és őket kizárólag a fogyaték vonatkozásában.)

A napi rutin további részei: a spontán, szabad játéknak kell tehát kitennie az idő nagyobb részét. Időrendben délelőtt tízórai - nem mereven egyszerre, hanem a gyermekek igénye szerint célszerű, akárcsak az ebédeltetést, de természetesen felajánljuk mindenkinek a közös étkezés lehetőségét, a többség bevonható egyidejűleg, ha éhes.

Délelőtt célszerű áttételes, indirekt módon fejlesztő tevékenységeket végeznie a pedagógusnak -ének-zene-mondóka BEÚSZTATÁSA a tevékenységekbe, játékfolyamatokba, kézműves tevékenységek, stb-, elsősorban a kisgyermek utánzási hajlamára építve. A játék ilyen korban terápiás hatású is, előfordul minden egészséges kisgyermeknél a szorongás, játékban ezeket is elő lehet hozni és feloldani avval, ha a pedagógus megfelelően és óvatosan tereli a gyermek játékát, de hagyva, hogy a gyermek magam bontakozhasson ki - evvel összefüggésben egyénileg megfigyeljük a képességeiket, testi, értelmi fejlődésüket, szociális és érzelmi érésüket, és egyénre szabva is támogatjuk őket ezekben, lehetőség szerint.

Napi ciklus vázlata tehát a legtöbb oviban azonos:

érkezés, spontán játék, tízórai, célzott és INDIREKT fejlesztő tevékenységek, egyénileg is, és csoportosan

(NEM fejlesztés, NEM oktatás, NEM tanítás!),

utána ebéd, ebéd után csendes pihenőhöz készülődés, a nagyobbak vihetnek játékot az ágyba, mert sokuk nem alszik már délben, ha mindenki átöltözött, lefeküdt, akkor MESEhallgatás, ami szintén alapvető igény kicsi korban (pszichológiai oka van főleg, érzelmi, valamint élmény-, és feszültségfeldolgozás), pihenő előtt mindenképp cirógatás, puszi -amelyre alapvető igényük napközben is van, spontán, vagy helyzethez kötötten-, , általában egy, másfél órás pihenőt követően általában szabad levegőn, udvaron való játék, ha nem szélsőséges az időjárás.

A többi lényegest (vázlatosan ők is), úgy nézem, megírták már neked.