Testvérek egy csoportban/ne egy csoportban (vegyes)! Kinek mi a véleménye? Többi lent!

Fiam egy vegyes csoportban kezdett, legkisebbként. Semmiben sem segitették, folyton mindenhonnan elzavarták a nagyok. Kivettem, másik oviba vittem. Itt most a második évet járja, most középsős (újra volt kicsi is, évvesztes). A Hugi idén kezdett, a kicsiben. Amikor összevont csoport van, akkor együtt vannak, az udvaron találkoznak, egyébként külön. A kicsi folyton a nagyon lógna, a nagynak meg már egy kicsit teher ez, mondja is, hogy a Tesó jó, hogy a kicsikhez jár, ott a helye :D

Nem szeretném, ha egy csoportban lennének, anno a vegyes oviban is azt mondták, hogy egyre tőbb szülő iratja külön csoportba a tesókat, mert többeknél nem jött be.

22 hónap van köztük, a nagyobbik fiú, a kicsi lány

17 hónap van a lányom meg a fiam között, vegyes csoportban vannak, együtt. Én úgy voltam vele, hogy kipróbáljuk, mert a kicsi már akkor azt a bizonyos csoportot tekintette AZ OVI-nak, amikor az ő bölcsiskorában mentünk délután a tesóért, + a pedagógusokat, csoportszobát-légkört megismerte annyira, hogy egyáltalán nem jelentett gondot a beszokás neki. Plusz már csak logisztikai szempontból sem mindegy, hogy egyszerre van-e szülői, kirándulás stb.

Szerintem ebben a tekintetben is nagyon sok múlik a pedagógusokon, hogy mennyire kezelik helyén a kicsi beilleszkedését-önállósodását, illetve szükség esetén a leválást a nagyról. Na meg nyilván a gyerekek habitusától is függ, hogy mennyire vannak szimbiózisban a tesók, rátapad-nem tapad egyik a másikra vagy anyáskodik/agyonsegíti vagy kiszolgáltatja magát stb...

nálunk minden nagyon jól alakult. A kicsi nem telepedett rá túlságosan a nagyra, de amikor szükségét érezte, fordulhatott hozzá. A nagyot nem gátolta semmiben a kicsi jelenléte, és viszont, van önálló baráti körük (némi átfedés azért van!), képesek a másik nélkül is jól érezni magukat, de a másikkal is! Itthon sem mennek egymás agyára de az oviban sem. Nálunk bevált, de hozzáteszem, nagyon gyakorlott, jó óvónénikéink vannak, ezer éves gyakorlattal a vegyes csoportban, tudnak differenciálni is, kézben tartják mindig a dolgokat stb, tehát minden tekintetben érvényesül a vegyes csoport előnye is. Anno kikérdeztem őket mi a vélemyényük, azt mondták, hogy meg kell próbálni hogy működik-e vagy sem, vannak akiknél nagyon beválik, vannak akiket szét kell szedni az ő érdekükben - de ezt nem lehet előre megjósolni.

Azt mondod, nálatok a kicsi eléggé matrica, úgyhogy esélyes, hogy a nagyon lógna... kérdés, mennyire tudják majd ezt helyén kezelni az óvónénik. Ha igen, akkor működni fog az egy csoport. Ha viszont úgy látod majd, hogy nem, akkor még mindig változtathattok. én megpróbálnám együtt - mint ahogy nálunk így is tettem. A kicsi nem veszítene sokat, ha 2-3 hónap múlva vagy pl nyári szünet után új csoportba kezdene, ők még meglehetősen rugalmasak.

Én annak idején az unokatesómmal kerültem egy csoportba (1 hónap van közöttünk, az anyukáink testvérek, egy utcányira laktunk egymástól,minden nap órákat töltöttünk együtt). Anyum a mai napig emlegeti, hogy élete egyik legborzalmasabb négy éve volt (nálunk akkoriban nem volt bölcsi, hanem volt mini csoport). Folyton veszekedés volt közöttünk, gyakran összeverekedtünk, kb. minden héten rohant vagy anyum vagy keresztanyum az oviba, mert valamelyikünknek baja lett. Mindemellett össze voltunk ragadva, folyton együtt játszottunk, még ha balhé is lett a vége. Végül iskolában egy osztályba kerültünk volna, de anyumék kérvényezték, hogy külön osztályba rakjanak minket.

Tudom, hogy kicsit más helyzet, de mi tényleg kb. testvérekként nőttünk. Nálunk nem jött be a közös csoport.