Mi a véleményetek a waldorf ovikról?
A környéketeken milyen a waldorf ovi? És iskola?
Személyes tapasztalatokat várok.
válasza: válasza:Közrejátszhat az érzéseimben az is, hogy én utáltam a sulit, nem voltam szerencsés ezek szerint. Jó eredményekkel végeztem mindenhol, de soha nem iratnám be oda a gyerekem, ahová én jártam. Gyomorgörcsöm van, ha rá gondolok, hogy azt, akit a világon a legjobban szeretek, beadjak egy olyan helyre, ahol heti szinten stresszelik azzal, hogy milyen eredményeket produkál, és éreztetik vele, hogy nem elég jó, hogy éjszaka azon izguljon, hogy másnap hogyan fog tudni teljesíteni, vagy ha megtörik, akkor meg szarjon bele az egészbe, és ne érdekelje többé a tanulás.
Nem értek egyet veled abban, hogy a világ ilyen, és nekünk kell hozzá alkalmazkodni. Én abban hiszek, hogy a világot mi irányítjuk, mi alkotjuk és lehetnek elvárásaink. Ahogy soha nem is maradtam meg olyan munkahelyen, ahol a főnök szivat, és nem is tartom normális dolognak, hogy ezt le kéne nyelnem. Mindig kerestem azt a helyet, ahol boldog lehetek és nem alázkodtam meg azért, mert ez lenne a rendszer elvárása (egyetlen napig sem voltam sosem munkanélküli, de tény, hogy többet váltottam mint az átlag munkavállaló, mire elégedett lettem). Azt mondod, hogy már pici kortól bele kellene nevelnem a gyerekembe, hogy ha majd felnő, fogadja el, hogy az élet ilyen, hogy szivatják és ezt nyelje le? A kihívás egy dolog, az van, és lesz is mindig, de a megoldási séma nem mindegy.
Viszont érdekes, amit mondtál, egész pontosan mit takar számodra az a kifejezés, hogy szektás? Miben volt szektás, mi az, amit ott tanítanak és szerinted káros volt, vagy nem megfelelő? Ilyen kifejezést erre még nem hallottam, de érdekel a véleményed nagyon, hisz belülről láttad az ottani életet! Írj erről kérlek részletesebben!
válasza: válasza:Nagyon érdekes és elgondolkodtató, amit mondasz kedves Kérdező. Óvodaválasztás előtt állunk és erősen gondolkodom a Waldorf-on. Versenyistálló általános iskolába, gimnáziumba jártam, majd az egyik legnehezebb egyetemre. Örökké megfelelni akarok, soha nem érzem magam teljesen boldognak, mert képtelen vagyok mindig mindennek megfelelni, pedig belül ezt akarom. Azt akarom, hogy a gyerekem kreatív, ötletes és bátor legyen, legyen elégedett magával, hiszen egy szuper kissrác, bármerre is fog indulni az életben. A magyar oktatási rendszer az "aki nem lép egyszerre,..." elven működik, sajnos valahol megtörik a gyerekeket. Én is próbálom a maximumot nyújtani ma is a munkámban, tudom, mi a kötelesség és a feladat, de nem hiszem, hogy ezt nem lehet úgy megtanulni, hogy közben ne vesszen el a gyermekkor.
Szóval sokat lehetne még erről beszélni, mint írtam, még gondolkodunk. Hiszen vannak kétségeim is persze: mi lesz vele, hogy fog beilleszkedni, hiszen a kortársai nagy része, akikkel dolgozni és érintkezni fog, azok normál ösvényen járnak...
Kedves 6-os, pont ez az! Hogy állandó megfelelési kényszerem van, az önbizalmam úgy tornászom fel erőszakkal, és sokszor stresszelek feleslegesen. Sőt, megküzdöttem azzal is, hogy nem tudtam, mi akarok lenni, aztán meg azzal, hogy mire megtaláltam, vajon elég jó leszek-e elérni azt, stb.
Ezt épp most olvastam:
válasza:Én normál versenyistállóba jártam, nálunk a waldorf kb a gyogyósok gyűjtőhelyének volt beállítva. Ha valaki nem tudott beleilleni az elvárt skatulyába, a tanárok rögtön waldorffal fenyegetőztek.
Én sem illettem bele soha a hagyományos, teljesítményorientált, szögletes iskolai elvárásba, de akkor még nem volt a közelben waldorf, ráadásul szerintem a waldorf módszerét már az elején, az oviban jobb megismertetni a gyerekkel, és a szülőkkel is.
Saját gyermekem még nincs, de a nevelt lányom is olyan művészlélek, mint én, és látom a mindennapos küzdelmét a tanárokkal (matekból elkönyvelték hülyegyereknek, mert nem úgy látja az összefüggést, mint a tanárok...ő meg el is hitte, mára papírja is van a "nehézségéről".
, pedig nem az a gond, hogy nem tudja felfogni, csak másképp gondolkodik),az iskolával, az élettel.
Lehet, hogy ha a saját gyermekem oktatása lesz porondon, végül a waldorf mellett döntök. De ez majd tőle is függ.
válasza:Kedves Kérdező! Én voltam a megfigyelő. :)
A kedvedért levettem a polcról a neveléstöri tankönyvemet. Van benne egy fejezet a Waldorf pedagógiáról is. Ez teljesen objektív, nem reklámanyag és nem ellenkampány. A Waldorf-pedagógia szellemi alapja az úgynevezett antropozófia. Ez az alapító, Rudolf Steiner által kidolgozott filozófia. Steiner okkult világfelfogással rendelkezett egyébként. Az antropozófia egyik legfontosabb gondolata, hogy az ember fizikai, földi léte nem választható el a születés előtti szellemi létezéstől és attól, ahova majd a halála után visszatér. Nos, amitől nekem "szektásnak" tűnt egy picit, az a nap eleji mantrázás volt, összefüggésben az előbb leírtakkal. Van ennek egy kis vallási színezete, ez kinek szimpatikus, kinek nem.
Ez emberi egyedfejlődésről alkotott képük igen szimpatikus. Hétéves periódusokban gondolkodnak:
- 0-7: érzékszervi befogadás, ingergazdag környezet, pozitív példamutatás, szeretet
- 7-14: példakövetés kora
- 14-21: autonómia, önálló ítéletalkotás fejlesztése
- 21-28: teljesség, magasabb szintű lélek kimunkálása
Ami jellemzi a nevelésüket: biztonság, családias légkör, állandóság, ismétlődés. Bukás nincs, se feleltetés és osztályozás, illetve nagyon fontos a művészeti nevelés.
Szóval ezek alapvetően jó dolgok. De szerintem kicsit nagyobb rendszerrel, fegyelemmel is lehet szeretetteljes neveltetésben részesíteni a gyerekeket, ahol ugyan úgy van kreativitás, alkotás, gondolkodásra nevelés.
Ha valakit "versenylónak" használtak az iskolában, na az én voltam általánosban. :) De nagyon élveztem a sikereket, a kihívásokat, önbizalmat adott, hogy alapvetően mennek a dolgok. És akkor se volt semmi, ha valami nem sikerül. Fontos volt a számomra kompetenciaérzet, én hittem és hiszem hogy szinte bármire képes lehetek, ha akarom. Nyilván ehhez kellett a bátorító, elfogadó családi háttér. Nekem nagyon jó kombináció volt ehhez a klasszikus közoktatási rendszer. De nyilván szerencsés vagyok, biztos, hogy sokan ezt nem így élték meg!
Az szerintem nem birkaság, meg sorba beállás, hogy be kell menni a munkahelyre akkor is ha nincs kedved és megcsinálni azt a munkát is, ami nem okoz örömet. A főnökkel sem mindig ért egyet az ember, de az ő szava dönt. Nem tudom, te hol laksz, én itt vidéken éveket vártam egy normális állásra, itt nem engedheti meg az ember, hogy "váltson" ha valami nem tetszik, vagy nem érzi elég önmegvalósítónak a munkáját. Nem tudom, hogy 12-15 év Waldorf nevelés után ez mennyire megy egy fiatalnak. Ez nem birkaság, meg sorba beállás kérdése. Meg kell élni és pont.
Szóval én személy szerint nem választanám a Waldorfot. :)
Igen, Steinert és az antropozófiát ismertem, de ez nem szekta, azért elég messze áll attól, nem gondolod?
Ezért kérdeztem rá, hogy szerinted mi volt az, mert szerintem attól, hogy nem oktatnak konkrét vallást, még nem szekta. A reggeli mantrázás az egy vers. Legalábbis az az egy, amit ezen a videón láttam és amit két fórumon olvastam, az egy fohász a naphoz. Arra való, hogy a gyerekek elkezdjenek egyszerre egy dologra figyelni. Nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!