Van, akinek nem jár óvodába a gyereke? Megoldható?

Maradhat otthon, senki sem tiltja meg, de nem biztos, hogy jót tesz neki. Az iskolakezdésnél nem mindegy, hogy 3 éve van a gyerek közösségben, vagy csak 1. Minél hamarabb megszokja a nagy közösségeket, a szabályokat stb. annál kisebb eséllyel lesznek majd az iskolában beilleszkedési problémái. A leendő tanítónője és az osztálytársai fogják megsínyleni, ha magad mellett tartod, és persze maga a gyerek is.

Ha meg bevezetik a kötelező ovit, bővíteni/nyitni fognak óvodákat. Más kérdés, hogy erre most nincs pénz, de egyszer majd csak lesz.

Te félreértesz valamit, kérdező. Az óvodapedagógus dolga nem a nevelés, az a szülők dolga, és elég baj az, ha ezt nem tudja egy anyuka. Az óvodapedagógusnak oktatnia kell, felkészítenie a gyereket az iskolára, megfigyelnie, hol tart a fejlődése, ha esetleg gond van, felvenni a kapcsolatot a megfelelő szakemberrel, mint pl. logopédus, gyógytornász stb. Az óvodának az a lényege, hogy a gyerek hozzászokjon a nagy közösséghez és az ezzel járó előnyökhöz/hátrányokhoz. Pl. hogy nem 1-2 személyre jut egy doboz építőkocka, hanem 10-15 gyerekre, hogy hogyan kell csapatjátékokat játszani, hogyan kell bánni az új csoporttagokkal, hogy más gyerekek más körülmények között élnek, más szokásaik vannak stb. Ezeket a helyzeteket te és a testvére otthon nem tudjátok neki megteremteni. És lehet azzal érvelni, hogy neked elég volt 1 év ovi, attól még az óvodai időszak pótolhatatlan tapasztalatot jelent a gyerekeknek. Nem poénból javasolják a 3 évet, és nem is azért, hogy kicsesszenek az óvónőkkel, hogy még több gyerekkel kelljen foglalkozniuk. Egy óvónőnek is nehéz olyan gyerekkel foglalkoznia, aki 5 évesen úgy kerül be a csoportba, hogy előtte még sosem volt tartósan gyermekközösségben. Volt már ilyen gyerekem, tapasztalatból beszélek. Egy háromévesnél a beszoktatás egész más. Amúgy óvónő vagyok, de ilyenről egyébként nem is hallottam, hogy feladatlapokat kell megoldaniuk az oviban a gyerekeknek. Milyen óvoda ez?

Ami meg a férőhelyeket illeti, az iskolában sem lesz jobb a helyzet, ugyanúgy nagyon sok gyerek jut egy tanítónőre. Ezt majd hogyan szeretnéd kikerülni? Magántanuló lesz a gyerek?

szerintem nem lehet összehasonlítani a játszóházat/játszóteret azzal, hogy 25 gyerek minden nap együtt van, együtt élnek át élményeket, stb.

a játszón nem ugyan azokat a gyerekek vannak, nem tudnak kialakítani barátságot. az meg, hogy a szülőnek szimpatikus egy másik szülő ezért találkozgatnak és a gyerekek barátok lesznek, megint túl direkt.

de a legjobb az, ha a gyerekedre hallgatsz. 3-4 éves koruk körül el kezdenek vágyódni a közösségre, az ovira, ha ez előjön nálatok, akkor vidd

Én sem rajongok az állami korai nevelésért, illetve azért, hogy az állam kiveszi a családból a gyerekeket, és az ő "ideológiája", stb. szerint neveli őket, formálja őket egyformára.

DE!!! Én mégis be fogom adni a gyereket az oviba, mert szerintem vannak ennél fontosabb dolgok is. Hogy a lányom szerezzen barátokat, megtanulja azt, hogy egy közösség részeként "funkcionáljon", ahol nem csak ő van a világon, ahol vannak akikkel könnyen kijön, míg másokkal esetleg nem lesz könnyű neki, de ezt át kell élnie. Hogy megtapasztalja, hogy vannak eltérő értelmi, szociális, és akár egészségi állapotú gyermekek is, mint ő, s hogy kihez hogyan kell viszonyulnia, hogy megtanuljon konflikustkezelni pl.

Ezek sokkal, de sokkal fontosabbak szerintem, mint a feladatlapok, meg hogy én nem értek egyet, azzal, (kisarkított példa, nem konkrét, csak illusztráció) hogy a Barackfát énekelje a NAGY VEZÍR-nek a Főtéren...

Amúgy nem, nem muszáj oviba mennie.

Ja, amúgy én egy lányt ismeretem, aki az egyik legjobb barátnőm lett mára, aki nem járt oviba, csak egy évet iskola előkészítőre, aztán oszt. társak lettünk: Hát szegény, hogy mit össze szenvedett évekig. Tiszta remegés volt a közösségben, utálta, nem voltak barátai, feleléstől rettegettt, pl, minden szerepléstől, stb.

6-be lettünk jóba, kb én voltam neki a megváltás. Sajnos most ő is pont ugyan ezt a szerintem hibát követi el a kislányával, hogy karantéba zárja, a gyerekeink között pár hónap van, míg az enyém szereti az embereket, élvezi a társaságot, a mókát, az övé már attól sír, hogy ha egy idegent meglát..De nem szólhatok bele az életébe.

Kedves kérdező, nem javaslom az általánosítást, mivel nem reális. Óvodája válogatja, melyik milyen. A szocializáció kapcsán annyit ,hogy nem minden gyermek szocializációja befolyásolható hatékonyan neveléssel, lásd pl. autizmus, akár legyen szó magasan funkcionálóról. Egyébként a 4. életévtől javaslok ovikezdést, az ideális általában, bár nem mellékesen egyénfüggő is, de legalább 1 évnyi oviba járást mindenképp javaslok minden gyermek számára, sérültek számára is ,persze nekik spec. nev. igényűt, ami lehet akár integrált is, átlagosak közé, ha van hozzá kellő szakmai keret, kompetencia.

Engedje meg egy fentebbi beíró, h kijavítsam hozzászólása egy bizonyos vonatkozását: valójában az a helyzet, hogy tilos oktatni egy óvodában. Az oktatás az iskolás korúak életkori sajátosságaihoz való. Az óvodapedagógus INDIREKT módon fejlesztő környezetet és hozzáállást biztosít a gyermekeknek, valamint segíti kibontakoztatni a bennük rejlő egyéni képességeket, mindezt alapvetően a szabad játékon keresztül, azt megragadva.

Feb.4, 13:07 -esre szintén reagálok:

Sok mindenben egyet értek veled, azonban ha valamely nevelési intézmény nem egyen gyerekeket "termel" és nem ideologizál, az pontosan a mai legtöbb magyarországi óvoda, egészen kb a nyolcvanas évek közepi óvodai reform óta. Legalábbis a 90es évekre az -egyben állami- ovik jelentős része átvette a reformpedagógiai elveket, beleértve a gyermekközpontú -de nem liberális- nevelési attitűdöt.