Az iskolaérettség feltételeinek HIVATALOS, részletes leírását keresem? Nem találom a neten, tudsz segíteni?

Az iskolaérettség kritériumairól - időben

Törvényi háttér: 2007.LXXXVII. Törvény a közoktatásról

6 (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.

(2) .... A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a natári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.

(4) Az iskola igazgatója dönt - a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg - ha az óvoda vagy a szülő kezdeményezi - a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján;

KI DÖNT? - A SZÜLŐ

Senki nem vállalhatja át a szülői döntés következményeit. A szakember is "csak" tanácsot adhat.

ÉRETT?

Rudolf Steiner, a Wladorf pedagógiai módszer megalkotója szerint, iskolaérett az, aki születése óta 7 tavaszi holdtöltét élet meg.

Régi megfigyelések szerint az a gyerek iskolaérett, aki:

1. Jobb kezével a feje fölött meg tudja fogni a bal fülét, és ugyanezt fordítva

2. Be tudja kötni a cipőfűzőt, s miközben köt, beszél is;

3. Kíválóan biciklizik - tehát jó az egyensúly érzéke.

A felelősség tehát:

elsősorban a szülőé

másodsorban a háziorvosé, védőnőé, pedagógusé, családgondozóé

FIGYELJÜNK .....

Ha a gyermek mozgását figyelve azt vesszük észre, hogy darabos, csetlő-botló, vagy éppen túl óvatos, mindenképpen konzultáljunk szakemberrel.

A beszédet illetően normál esetben egy óvodás korú gyereknek mondatokban, idegen számára is érthetően kell kifejeznie magát. Ha a gyermek 3 éves korára nem beszél, kivizsgálásra szorul. Elsősorban a hallását kell megvizsgálni. Ha audiológiai zavar nem áll fenn, még mindig előfordulhat, hogy beszédészlelési - beszédmegértési problémái vannak.

A megkésett beszédfejlődésű gyerekek kivétel nélkül mutatnak a beszédészlelés és/vagy a beszédmegértés folyamataiban kisebb-nagyobb zavarokat. Minden ilyen gyerek esetében elengedhetetlen az észlelési, megértési folyamatok fejlesztése is. (Gósy)

ÓVODÁS korban .....

A finommozgások terén 3 - 4 éves korban hatalmas a fejlődés.

Gyanús az a gyermek, aki nem szívesen rajzol, fest, az apró tárgyakkal nem manipulál, minden kiesik a kezéből, marokra fogja a tárgyakat. Fontos megfigyelni mennyire képes szemmel követni a kéz manipulációját (szem-kéz koordináció).

A játék: fontos információkat jelent a játék színvonalának leírása

Mit játszik egyedül, mit társaival?

Elmélyül- e a játszásban?

Kerüli-e azokat a foglalkozásokat és játékokat, amelyek számokhoz kapcsolódnak?

Hogy áll a színekkel?

Figyel-e a mesére, s ha nem, vajon tényleg így van-e, vagy csak folyton izeg-mozog?

Hogyan bábozik, hogyan jelenít meg?

Az iskola érettség feltételei

Testi fejlettség - kis súlyú, törékeny gyerekek fáradékonyabbak. A fogváltás is az idegrendszer érettségének a jele. A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség).

Ép érzékszervek

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés

Az elemi mozgások összerendezettsége (kúszás, mászás, lábujjhegyen- sarkon, külső talpélen járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, fej emelése háton és hsaonfekvésben.)

Jó egyensúlyérzék (bicikli)

A pszichés szociális érettség

Tudjon legalább négy órán át meghatározott szabályok szerint viselkedni. Nuyugodtan ülni a padban, figyelni a tanító szavára, válaszolni, é csak akkor szólalni meg, amikor engedélyt kap rá.

Az iskolai helyzetet csak az egyerek érti meg, aki pontosan érzi, tudja, hogy számára kezdetét vette valami új, ami sokáig fog tartani, és el tudja képzelni, hogy ennek a folyamatnak a végén őbelőle felnőtt - tanító, sofőr vagy pilóta stb lesz.

A gyereknek rá kell hangolódni arra, hogy a tanító által kijelölt feladatok elvégzését előbbre valónak tekintse minden más tevékenységnél.

Az iskolaérettséghez hozzátartozik, hogy a gyerek már nem akar mindent azonnal, tud várni.

A szabálytudat kialakulásával, a szabályok belsővé válásával nő a gyermek fegyelmezettsége, a fegyelmezettség pedig növeli figyelmét, akaraterejét.

Az iskolaérettség feltételei 2

Pontos finommozgások (a beszédmozgás is finommozgás);

Testséma (a világot saját magunkhoz tudjuk bemérni);

Kéz-, láb-, szem-, füldominancia;

Jó térérzékelés (ha bizonytalan, az egész személyiség is bizonytalan);

Térirányok felismerése térben és síkban;

Reprodukáló képesség térben és síkban;

Soralkotás, sorritmus folytatása;

Szem-kéz koordináció;

Az iránykövetés képessége (balról jobbra!);

Biztos alak- és háttér megkülönböztetés.

Az iskolaérettség feltételei 3

Alak-, forma-, szín-, és nagyságállandóság (betűfelismerés - minden hangnak 4 betűalakja van)

Gestalt - látás (betűsor szóként való értelmezése múlik rajta: összeolvasás);

Azonosság, különbözőség felismerése;

Auditív megkülönböztetés (hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást eredményez);

Analizáló-szintetizáló képesség (hangokra bontás, összeolvasás);

Átfordítási képesség (elmondjuk, mit látunk, vagy pl. tollbamondás, stb);

Általános tájékozottság (saját szűkebb és tágabb környeztében)

Az iskolaérettség feltételei 4.

Beszédkészség, gondolkodás (összefüggések, következtetések, stb);

Problémamegoldó gondolkodás;

Emlékzet. Vizuális, auditív (mechanikus, késleltetett, hosszútávú);

Figyelem (jól rögzíthető, tartós);

Emberrajz (10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ feljlődésével.);

Szocializáció (barátkozó, peremhelyzetű, magányos, bohóckodó, stb);

Feladattudat (6 éves kor körül felgyorsul a fejlődése);

Jó kudarctűrő képesség (társasjáték);

Felnőttekhez való viszony (bizalom - bizalmatlanság);

Összességében tehát:

Tudjon legalább 15-20 percig egy dologra figyelni, tevékenységekben elmerülni;

Fogadja el a felnőtt irányítását, azt, hogy a dolgok olykor nem az ő kedve, elképzelései szerint történnek.

Ne legyen beszédhibás, de legalábbis minden hangot tisztán ejtsen.

Jó, ha érdeklődik már az írásbeliség iránt, kérdez az iskoláról.

Nem csak a mozgásos játékok kötik le a figyelmét, szereti, ha olvasnak neki, szívesen nézeget könyveket, érdeklődik a világ dolgai iránt, összefüggésekre kérdez, lehet társasjátékozni vele, szívesen rajzolgat, írogat.

Nem igényli már a délutáni alvást.

Az óvodában jól együttműködik a társaival, a pedagógussal, részt vesz a mindennapi óvodai tevékenységekben. Ha nem szereti is, de legalább elfogadja és elvégzi a "kötelező jellegű" feladatokat az óvodában.

Figyelmeztető tünetek: (tanulási nehézség kialakulásának veszélye)

tartási rendellenesség,

tónuseloszlási zavar;

egyennsúlyi bizonytalanság;

lassú, nehezített pszichomotoros fejlődés;

mozgáskoordináció fejletlensége;

finommotoros tevéknység ügyetlensége;

téri tájékozódás és emlékezet;

ha 4 éves korra nincs meg a lateralitás! BAJ! (a féltekei asszimetia (lateralitás) azt jelenti, hogy a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra lévő tárgyakat észleli.)

A segítségnyújtás lehetőségei

Diagnózis

egyénre szabott fejlesztési terv

Rendszeres - a hiányzó alapkészségeket fejlesztő - foglalkozások

Logopédia

Pszichoterápia

Nevelési tanácsadás

Szaktanácsadás pedagógusoknak

Továbbküldés szakorvoshoz, szakértőhöz

MEGELŐZÉS

Sok-sok "foglalkozás", együttlét a gyermekkel;

"Száműzni" a pici életéből a TV-t, mint villanypásztort;

Egyszerű, kreatív ötletek, mondókák, dalok, beszélgetés, séta, mozgás, = EGYÜTTLÉT!

A beszélgetés

Amellett, hogy meleg, bensőséges kapcsolat alakul ki szülő és gyermek között, olyan apró eltéréseket is észrevehet, amit a "nem beszélgető" szülők talán sohasem: félelem, tic, rövid figyelemzavarok, időkiesések, beszédmegértési zavarok, koncentrálási, fókuszálási nehézségek ...

Ép intellektusú gyermek nagyon sokáig kompenzál! (pl. hallási figyelemmel az olvasási nehézséhget, stb )

Egyre több a "problémás" gyermek, nő a társadalom (és az oktatási rendszer) elvárása, ezért egyre nagyobb felelősség hárul a szülőkre.

.... és a szociális érés???

ha fáradékony,

ha nem bírja a monotonítást,

ha mindig első akar lenni;

ha rosszul tűri a kudarcot,

ha túl játékos

...... inkább maradjon ovis!!!

Az iskolaérettség, amely az iskolai életre való alkalmasságot jelenti, 5-7 év közé tehető.

Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül, vázlatosan nyújt segítséget, áttekintést arról, hogy milyen ismeretek megléte fontos a kis elsős számára.

 nevének, korának, lakhelyének ismerete, szülei neve, foglalkozása

 testvéreinek az adatai,

 a család felépítése – fiatal, idős fogalma

 a testrészek megnevezése – funkciójuk ismerete

 a tisztálkodás és a fogápolás szabályai

 a jellemzőbb foglalkozások ismerete, az egyes szakmák szerszámainak felismerése

 térbeli távolságok megítélése – közel, távol

 a gyalogosokra vonatkozó alapvető közlekedési szabályok ismerete

 település- és lakástípusok megkülönböztetése

 a ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése

 a háztartási gépek nevének ismeret – funkcióik tudása

 a zöldségesben, gyümölcsösben termő növények felismerése

 a kerti szerszámok és funkcióik ismerete

 a ház körül élő állatok megnevezése, csoportosítása (pl. szőrös, tollas),

hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete

 erdőben, mezőn, vízben, vízparton élő jellemző állatfajok ismerete

(esetleg táplálkozási módjuk megnevezése)

 hazánkban nem élő, csupán állatkertben látható állatok megnevezése

 a színek felismerése, a napok nevének sorrendbe történő tudása

 a napszakok és a napirend összefüggése, megnevezése

 az események történési sorrendjének helyes megítélése

 az évszakok megnevezése és jellemzőik ismerete

 az öltözködés és az időjárás kapcsolata

 az érzékszervek által felfogott ingerek megnevezése

 a számok felsorolása tízig, tárgyak számlálása, több-kevesebb fogalma

 kisebb-nagyobb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb,

könnyebb-nehezebb stb. fogalmának ismerete

 tárgyak egyenlővé tétele (1-10)

 egyszerűbb sorozatok szabályának felismerése és annak folytatása

 kör, négyzet, háromszög felismerése, megnevezése

 az alatt, felett, között, mellett, előtt, mögött fogalmának ismerete

 egész-rész viszonya

 megfelelő szóbeli kifejezőképesség, érthető, folyamatos beszéd

 a hallással felfogott utasítások megértése és teljesítése, növekvő figyelemtartás

 rajzaiban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeinek feltüntetése, az arányok, távolságok érzékeltetése, fogalmi gondolkodása kialakulóban van

 önállóság az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben

 megfelelő közösségi magatartás, a viselkedés alapvető szabályainak ismerete