Második gyerek általában könnyebben beszokik az oviba?

Egyik gyerek beszokásával sem volt gond, mondjuk beszoktatás sem volt...

Ugyanúgy beteges volt a kisebb is

Személyes tapasztalatot tudok írni magamról, mert az én gyerekem még nem ovis.

Én nagyon hamar megszoktam az ovit, nem is kellett szoktatás, már első nap szaladtam be a játékokhoz, el se köszöntem anyutól. (Erre emlékszem is, hogy bűntudatom van miatta, hogy nem köszöntem el tőle.) Előtte bölcsis voltam, ott ugyanez volt, első nap otthagytak 4 órára és szépen eljátszottam.

Ellenben húgom nagyon nehezen szokott az oviba. Ő nem volt előtte bölcsis. Én már nagycsoportos voltam, amikor elkezdte az ovit, és emlékszem az első hetekben engem vittek át hozzá, hogy vigasztaljam meg, mert sírdogál.

Úgyhogy nem attól függ, hogy hányadik gyerek.

Nálunk az első gyerek minden gond nélkül beszokott. A második gyermekünk 1 évig sirdogált, harmadik gyerekünk hébe-hóba, amilyen kedve éppen volt.

Nálunk a kicsik érdekes módon első ovis évben egyáltalán még nathasak sem voltak, a második évben viszont sokat voltak betegek.

A lányom 2 évesen önálló volt, nem hiányolt, a bölcsi első napján ott akart aludni. 3 évesen napokra elvolt a nagyszülőknél nélkülem. Ő most nagy csoportos lesz.

Az öccse 2 éves, állandóan ölel, eljátszik mellettem, de ha nem lát, megkeres. A nagyszülőkre csak 1-2 órára tudom hagyni, ha épp nem veszi észre, hogy elmegyek. Hazaéréskor el sem enged, mint egy kismajom. Vele sokkal nehezebb lesz a beszoktatás, pedig ősszel neki is mennie kéne közösségbe. Ismeri az ovit is, de ő nem enged el olyan könnyen.

Szintén saját tapasztalatot tudok mondani. Se nővéremnél, se nálam nem volt gond a beszokás. 1 évet jártunk közösen, aztán tesóm ment suliba. Nekem inkább a második év eleje volt nehéz. Gondolom, mert nem volt ott a biztonságot adó tesóm.

Betegségekről nem igazán tudok nyilatkozni, nem voltunk betegesek.

Általában igen, de azért mert az anya már könnyebben elengedi a lurkó kezét. Nincs benne az a bizonytalanság mint az első gyereknél.

Mert igaz az hogy sokszor a szülő képtelen elengednie a gyereket, ezt pedig ő is érzi.

Egy dajka néni.