Nem vagyok szimpatikus, vagy miért lehet ez? Ez így normális? Óvoda váltás lenne a megoldás?
Remélem tudtok nekem segíteni.
Hosszú lesz a poszt, bocsánat érte!
Tavaly szeptemberben kezdte a kisfiam az óvodát,3 éves már elmúlt, de mivel decemberi születésű előző évben még nem vittem. Ismerkedés sajnos nem volt, ellőtte nem találkoztam az óvónőkkel, a csoport szobát is csak kintről lehetet megnézni.
A beszoktatással nem volt gond, nem volt sírás vagy ellenkezés, simán ment. Aztán jöttek a problémák. Nem eszik bent a gyerek, vagyis nem tud, etetni kell(itthon mindent egyedül eszik/iszik)Nem öltözik egyedül(Tényleg nehéz volt rávenni).Aztán az is mondták hogy mivel ő már idősebb, több mindent tudnia kéne. Volt a próba az ottalvással, de egy alkalom után nem akartak próbálkozni az óvónők, azt mondták úgyis otthon van a hugi, nem kell ott aludni. Azután jelezték hogy nem figyel a gyerek, nem tud koncentrálni. Ha egyéni feladatot kap akkor nem teljesít, nem tud rajzolni(gyakoroltassam vele otthon)Rajzolni nem szeret, festeni igen, és légózni nagyon szeret, már a sima legóval játszik.
Aztán ezek miatt elvittem vizsgálatra, magánúton. Ott 3 szakember is megnézte. Azt mondták hogy semmi extra probléma nincs a gyerekkel, de a torna szükséges. Mozgásfejlesztésre kell vinnem, kordináció és figyelem fejlesztés, ennyi. Minden pénteken viszem, szereti is.
Eddig sajnos nem tudott olyan sokat jelen lenni az oviban, elsőre még a sima nátha miatt voltak kimaradások, aztán jött a zárás.
Most viszont úgy jártam, hogy mivel a kormány kihirdette a nyitást vittem a gyereket az oviba. Reggel nem is volt gond, de délben amikor mentem érte lecseszett az óvónő.(Kismama vagyok jellenleg de már kaptam oltást)Hogy miért viszem a gyereket oviba, kismama vagyok, félnem kéne a vírustól. Meg amúgy is, nem evett a gyerek és nem is bírtak vele. Aztán faképnél hagyott az óvónő. Gondolhatjátok hogy ez mennyire jól eset nekem, a tomboló hormonok mellett. És összesen nyavalyás 4 órát volt ott a gyerek Másnap nem vittem, nem akartam hogy a gyereket bent ez miatt máshogy kezeljék.
És eljött a mai nap, amikor is felkerestem az óvónőt hogy érdeklődje az oviban történő dolgok után, mert hogy jövő héttől menne a fiam. Szeretne menni, hiányzik neki a korabeli társaság.
Kaptam is választ, de nem olyat amit szerettem volna. Én kérdeztem több mindent, rendes mondatokban, normálisan. Erre kaptam kb.1 mondatnyi üzenetet. Azt nem hogy várják a gyereket, vagy hasonló. Csak azt hogy az egyik csoport karanténban van(ami nem a miénk)
Nem tudom hogy csak én látom/érzem azt hogy teljesen elutasítóik velünk. Nem vagyok szimpatikus, vagy miért lehet ez? Ez így normális?
Nagyon szomorú és csalódott vagyok ez miatt, nem tudom mit kéne tenne.
Gondoltam arra is hogy beszélek az igazgatóval , de mivel az óvónőnk az ő helyettese, így kétlem hogy jól jönnék ki belőle. Most szeptemberig nem megy majd, de félek hogy ez akkor sem fog változni.
Most azon gondolkodom, hogy átviszem máshova a gyereket, de bizonytalan vagyok.
Köszönöm hogy végig olvastad!
Fuuu hát nem egyszerű a helyzeted ...
Eloszori nagyon gaz hogy az óvónő ilyen hozzaallasu, kb ennyi turelme lehet a gyerekhez is !
A fiad ebből az egészből érez valamit egyébként ? Hogy látod rajta ?
Én őszintén az óvoda váltás mellett lennék a helyedben !
Óvodában jeleztek neked hogy a gyerekkel ez van az van
Te mint felelősség teljes szülő fogtad utána jártál kivizsgaltattad, jelenleg el hordod a készségfejleszto foglalkozasokra amiknek azért kell egy kis idő míg látványos eredményt hoz, tehát te a reszedrol megtettel mindent !
Innentől az ovononek nyugtazni kene hogy rendben anyuka akkor várunk hogy a fejlesztés meghozza az eredményt és pár hét múlva egyeztetünk hogy mit látunk itt bent változást a kisfiun!—- ez lenne a normális !
Ehhez képest kb tojnak rá , szóval én valtanek ovit !
Annyi jó és kedves óvoda van. És olyan keveset volt még a gyermeked a jelenlegiben amivel kb semmi jó tapasztalat nincs hogy én is azt javaslom hogy vidd át másikba ha teheted. Ha nem csak egy ovi van ott ahol éltek akkor kb gondolkodás nélkül átvinném. Létezik óvoda ahol covid alatt is normálisak kedvesek várják a gyerekeket és foglalkoznak velük.
Engem anno anyu átvitt egy másik oviba és nem volt gond. rugalmasak a kicsik, főleg ha jobb helyre kerül.
Ha a gyerek szerintük le van maradva, akkor miért nem foglalkoznak vele? Miért nem ők küldik fejlesztésre? Az, hogy nem szeret valaki rajzolni meg a nem tud rajzolni az két külön dolog. Szakértő mondta, hogy le van maradva, vagy a nagyon kedves óvónéni? És mi az, hogy csak faképnél hagy meg belepofázik az életedbe, hogy neked mitől kellene félned meg miért viszed óvodába? Kinek mi köze van hozzá? Nem értem ezt az egészet.
Szerintem is lekezelően bánnak veletek, váltsatok óvodát.
Hát én már előre félek az ovitól és attól, hogy hasonló helyzetben hogy fogom visszafogni magam az ilyen "óvónővel" szemben.
Az tuti, hogy átvinném a gyereket másik óvodába, mert ez nem normális hely! És a gyerek szempontjából sem egészséges.. Gondolom, ők is alig várják már, hogy megszabaduljanak a "problémától", mert láthatóan megoldani nem tudják a helyzetet. És ami a legszomorúbb, hogy nem is ajarják.
*nem is akarják.
Kérdező! Nem te vagy a hibás! De ne hagyd..
Szomorú, hogy ennyire türelmetlenek, semmi kompromisszumkészség nincs bennük.
Ahogy írtad, egy ekkora gyereknek már szüksége van a kortársaira, hogy fog különben szocializálódni?
Azzal mondjuk nem értek egyet, hogy szeptemberig ne menjen egyáltalán, de ezt te látod, mennyire van kapacitásod kismamaként, plusz mekkora kockázat lenne az ovi a vírus miatt.
Viszont egy telefont, beszélgetést mindenképp megér egy másik ovi, hogy átvennék-e.
Az én fiam is kiscsoportos, de ilyesmit nem tudok elképzelni egy normálisan mûködô oviban. Egy óvónôben/dadusban azért legyen már ennél több empátia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!