Lehet olyan könyvet vásárolni, amely jól összefoglalja a képességfejlesztő foglalkozásokat, mondókákat, énekeket?

Énekes-mondókás könyv mindenképpen a Forrai Katalin: Ének a bölcsödében. Szintén tőle az Ének az óvodában. Ezek ha jól emlékszem még mindig "kötelezőek". Érdemes megvenni, tényleg jók!

A tankonyvaruhaz.hu oldalon érdemes körbenézni képességfejlesztős könyvek miatt. (Kiindulási pontnak.)

Esetleg érdeklődj az adott iskolában 1-1 hallgatótól/diáktól, hogy miket használnak. Szerintem biztos lesz olyan, aki tud segíteni.

Szép hivatást választasz! Sok örömet és sikert kívánok benne!

Szintén szurkolok neked. A Forrai könyv valóban alapvető ovped szakon (is). Nem csak óvodásoknak való dalokat, de mondókákat, énekes játékok leírását is tartalmazza. Az ének-zene módszertan alapjai is fellelhető benne!

Ezen felül továbbiak:

Icinke-picinke:

Az egyik legkíválóbb népmesegyűjtemény gyermekeknek, korosztályos bontásban (3, 4 és 5-6 éveseknek való mesék).

INGYEN, LEGÁLISAN letöltheted a

mek.oszk.hu

hivatalos, elektronikus könyvtárból!

Ott még a rovásírásos verzióját is felleled egybként.

ÜGYELJ! Ha neked a latinbetűs kell, nehogy összetéveszd a kettőt! ;)

Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában

Szintén kiváló gyűjtemény (a szerző szakmai előadó a felsőoktatásban). Ez nem csak népmeséket, de mondókákat is tartalmaz, módszertant és számos klasszikus, művészi gyermekeknek (is való) verset, tematizálva.

Az ének-zenéhez visszatérve:

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában.

Ebben többségében nagycsoportosok és kisiskolások által elsajátítható, összetettebb dalok, és népdalok vannak, fő tematikája inkább az igényes zenehallgatás, pl különféle, de főként magyar, délszláv, és környékbeli népdalok gyűjteménye, bár nagyon régen forgattam e könyvet, így erről nem tudok pontos útmutatást adni.

Ami nincs a mek-ben, régen tankönyvboltokból szereztem be.

"amelyekben jól összefoglalva megtalálható szinte minden"

Nos, ilyet nemigen találni és nem is volna nagyon értelme... Inkább tematikus szakkönyvek. Egy szakkönyv - egy tudományág, esetleg vonatkozó határtudományokkal karöltve.

Ha már ovpedesnek jelentkezel, és erről kérdezel, hadd hívjam fel idejében kedves figylmed a furulyaoktatásra: javaslom, hoyg mielőbb kezdj el tanulni magánúton, mert Magyaro. különféle szakjairól az az infóm, hogy sokukon elég gyorsan haladnak a hallgatók, kvázi gyorstalpaló, és jobb, ha már tudsz kicsit furulyázni, mielőbb felvennének ovped szakra! Tudok olynokról, akik csak azért buktak el a főiskoláról, mert nem ment nekik a furulyázás...

Előre szólok, hog mivel a mozgás az egyik legdöntőbb fejlődési és minden más fejlődési irányra dománinás hatással bíró tényező óvodás korban, ezért a testnev. mszt (módszertan) kiemelt szokott lenni, bár az évek alatt esetleg már változott a hangsúly az ilyen szakokon, na meg megyéje is válogathatja talán, de nem valószínű. Szóval kiemelt szokott lenni.

Nem szokott jelentős kondícionális elvárás lenni, bírni kell a futást, de többnyire e szakokon inkább csak bemutatnak tornatermi gyerekjátékokat, gyakorlati órán. A legtöbb gyakorlati téren (a nevelést leszámítva) alapszintű az elvárás, tehát súlyos betegség kizáró ok, bírni kell a futást, tudj tornázni, egy kicsit súlyt emelni, fekvőtámaszt csinálni, de semmi extra, mert nem edzőképző. ;) Az elmélet meg ugye tesi mszt, és utóbbin van nagy hangsúly (azaz a tesi elméleten, elméleti módszertanon). Említettem, hogy ilyen szempontból kivétel a nevelés gyakorlata és elmélete, mert tehát ez utóbbiak kiemeltek, nyílván. De bármi más, ami ott gyakorlati, alap szint kell. Pl barkácsoláshoz, kézimunkához is csak alapfok a beugró.

Felvételik nem szoktak kemények lenni, míg a bennmaradás -az első félévben- igen, de ez váltohat városonként (főiskolánként).

Hirtelen ennyi jutott eszembe, bitzos sok fontosat kihagytam még, de ha szeretnél, kérdezz (lehetőleg itt publikusan) - kivéve személyemről, mivel anonim vagyok.