Nem éri meg magán óvodát létrehozni. Írtátok itt néhányan. Miért nem? Hiszen azért csak nyílnak folyamatosan. (Egyáltalán van rájuk szükség az államiakkal szemben? Mitől jobb egy magán óvoda?)
A csana más, azt kb bárki nyithat otthon akinek van egy kerti játszótere meg egy nagy nappalija amit közösségi térként használhat. Akár anyumék is nyithatnának egyet. Gyereknevelői végzettség kell ahhoz egyáltalán?
* csana: CSAládi NApközi
A kérdésed második felére először:
Ne haragudjon meg senki, de bennfentesként több szempontot lát meg az ember, sok sajnos a tévhit arról, hogy a magán és állami között hol és milyen az eltérés, habár nekem se ez a specialitásom, az összehasonlító óvodapedagógiához csak tapasztalati szinten van némi lövésem.
Az állami magyarországi ovik nagy része a legjobbak közé tartozik a világon (de nem mind!). A magánovijainknak viszont csak kis része. Hiába jobb a létszámarány a magánovikban (1 pedagógusra csak 6-8 gyerek jut), nyugati hatásra sok magánovi részben sajnos háttérbe szorítja a gyermeknevelési elveket, életkori sajátosságokat kevésbé veszi figyelembe, tisztelet a kivételnek.
Ami nyugaton alternatívnak és jónak számít, Magyarországon ez a többségi, szerencsére, de ezt állami magyarországi ovikra értsd inkább. Nyugaton pl Freinet alapú helyi program csak itt-ott lelhető fel, nálunk meg az ONAP erre épül (Óvodai Nevelés országos AlapProgramja).
Érdemes megnézni külön-külön azt is, hogy sajátos alternatív (pl valódi Waldorf), valamint többségi/állami reformpedagógia, más felosztásban pedig amit a kérdező is említ: magán- illetve állami óvoda.
Az állami óvodák csak a vékony , kötelező ONAP-ot kötelesek betartani, az minden lényegest tartalmaz is, a többit meg a főiskolán megtanulja a pedagógus, és a gyakorlatban.
Az államiak és magánovik is ezen felül, az ONAP bővítése gyanánt kibővítik helyi nevelési programokkal, így léteznek Waldorf hatású állami és magánovik is.
Tehát a kérdés közel se olyan szimpla, hogy magán vs állami.
Tehát az állami nálunk (Mo.) már a 80-as éve vége óta egyre inkább reformpedagógia, nem így az iskolai oktatás itt (Mo.) és világszerte, többségében. Sőt, már a 70es években részben megjelentek olyan reformok, melyekből már akkoriban tanultak tőlünk, magyaroktól a külföldiek, de visszamehetünk a Kodály módszerig, m,int tudjuk (USA, Japán máig alkalmazza, ezt félig-meddig még a sulikban is pozitívan alkalmazzák.)
Dolgoztam kis ideig mind magán, mind állami oviban.
Finanszírozás: ehhez nem értek viszont. De beszélgettem már magánt alapító óvónővel, és panaszkodott az ÁNTSZ, és a NAV túlkapásaira. A többi tényezőt megírták, helyesen, hogy covid szitu van, na meg még Bp-en se feltétlen biznisz. Egy szegény országban. Ahol magánoviban dolgoztam, az pl teljesen külföldieknek volt. Nyilván van sokféle magánovi, magyaroknak is.
Gondoljatok bele, magánoviban, a monetáris rendszerben, sajnos a gyermeke rovására kénytelenek nevelni, legalábbis részben azért, hogy meg tudjanak élni nagyjából. Ez nem multi! Kikből lehet megélni, ha magánovit nyitsz? A gazdagokból.
Az emberek többsége nem óvodapedagógus, a magánovik pedig meg akarnak élni, ergo kicsit lenyisszantanak az életkori sajátosságok figyelembe vételéből, kis csili-vili, hatásvadászat, és akkor TALÁN meg tudnak élni a szülőből... Erről nem tehetnek a magánovik, a rendszer torzítja el.
NA EZÉRT adjátok inkább államiba a gyerekeiteket, ha javasolhatom.
Bár mindenki maga döntsön, csak véleményt írtam mint bennfentes. Gondolom a vélemények kérése miatt született a kérdés, és nem szimpátia-unszimpátia csata lesz megint, és/vagy önigazoló kérdéskiírás(?). Tisztelettel. A kérdezőtől pozitívumnak veszem, hogy külön rákérdezett: egyáltalán van-e szükség a magánokra az államiakkal szemben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!