Mi lenne a jó ebben a helyzetben?

Ha otthon kellőképpen tudod "fejleszteni", akkor érdemes lehet.

Ha nem, nem.

Egyébként ha nem tölti be aug. 31-ig, akkor a bölcsi is szóba jöhet.

Kevesebb gyerek, több gondozó, jobban tudnak rá figyelni.

Ha érdekel szakember meglátása, elmondom, hogy én négy éves kortól javaslok nevelési intézményt (azaz bölcsit csak szükségmegoldásként, de ha lehet, azt nem, ovit meg négy éves kortól, kivéve, ha nagyon nagy a társaságigénye a gyereknek).

A beszéd kapcsán többször is több szakmai anyagot linkeltem már, de a kérdezőre bízom, érdekli-e, addig nem másolok be szakirodalmi , vagy egyéb szakmai hivatkozást, csak elmondom, hogy a leírásodból kiindulva az ég világon semmi bajt nem látok, és kuruzsló az, aki pusztán ennyi infóból károgni kezd. Ne értsd félre: nem rád értem a "károgást", hanem olyan esetekre, amikor laikus erősködik, hogy "már pedig ez baj", szakmai tapasztalat nélkül. Még riasztóbb, amikor egyes szakmabeli kontárok azt merik állítani, hogy ilyen életkorban ebből biztosat lehet mondani.

Nem lehet biztosan a beszédérésről mondani két és fél éves esetén, ennyi infóból, ez az igazság.

Aki tippelgetne, az viszont tévesen informálja a kérdezőt. Avval semmi bajom, ha egy laikus anyuka megírja a saját tapasztalatát, viszont avval egyesek okozhatnak bajt sajnos, amikor a saját gyerekeik, és/vagy a szomszéd / rokon gyerekből kiindulva általánosítanak.

Jó szándékból mondom, hogy megfontoltan írjuk véleményt! Tessék hangsúlyozni, hogy "a saját gyerekemről tapasztalom, hogy..."

/ "a szomszéd gyermekől tapasztaltam, hogy ennyi évesen... satöbbi"

Ugyanis a kedves kérdezők és gyerekeik isszák meg a levét, amikor szakmai tapasztalatból írt válaszokat lepontoznak,

érvelés nélkül és szakmai tapasztalat híján...

A gyerekek és szüleik isszák meg a levét, ezt tartsa szem előtt, amely kommentelőknek inge...

Nem egy ilyen kommentelőt látok.

Tessék érvelni, vagy aki nem akar érvelni, akkor ne pontozza le a szakmabelit.

A szakmabeli se tévedhetetlen, de tessék megtanulni a vitakultúrát azoknak, akik magukra ismernek...

A gyermekek és szüleik érdeke, nem az enyém, ezt tessék megérteni! Leszarom a pontozást, magamra nézve. A szülők és a gyermekek miatt tudok elszomorodni, hogy valamelyik túlérzékeny hozzászólóval ha nem ért egyet valamely szakmabeli, akkor nyájszellemben nekiesnek...

Nos, ezért most nem másolok be szakmai hivatkozásokat, csak majd ha kér tőlem a kedves kérdező, és ha megint erre járok. Tisztelettel. :)

Hat akkor sajá talasztalat alapján.. a gyerekem 22 hónapos korában ment bölcsibe. Szakmódszertani bölcsödében nagyon sokat fejlődött, a beszéde kivételével. 2,5 éves korában mindent értett, sorrendiséget (hozd ide a sünit utána menj a konyhába), kisebb-nagyobb relációt stb. Beszélni annyira nem beszélt, hogy a májusi ovis beíratkozásnál a logopédiai felmérésen 5 szót tudtam bejelölni a kb 50- es listán. Még augusztus végéig bölcsis volt, ha nem lett volna szobatiszta szeptemberig ott marad. A gyerekem augusztusban egyik reggel 4-5 szavas mondatot mondott nyelvtanilag helyesen. Innen robbanás szerűen indult a beszéde, és alig vétett nyelvtani hibát. Az ovi is nagyban segített a verbális fejlődésén, sokkal inkább rá lett kényszerítve a beszéddel történő kommunikációra mint a bölcsiben, igy napról-napra látványosan fejlődött. Októberben az óvónő újra kitöltette velem a logopédiai felmérést, mert az első akapján még fejlesztés kellett volna a gyereknek, de október elejére az ő véleménye is az volt, hogy szükségtelen. Ősszel már sokszor úgy játszott a kisfiam, hogy tolta az autót, és közben kis történetet mesélt.

Nálunk bejött az ovi, átszakított egy gátat, és azóta jól beszél a gyerek. 1-2 hang még nem jó (pl r) de, de ez majd a helyére kerül (most 3,5 éves múlt). Hozzáteszem, hogy mind a bölcsi, mind pedig az ovi nagyon jó, amit sikerült találnunk.