Mit lehet kezdeni egy ilyen gyerekkel? Muszáj volt felvenni egy ilyen " beteg" gyereket? Nem nézik, mennyit ártanak ezzel a csoportnak?

Jó vicc, hogy legyen rá ember. A ped. és gyógyped. asszisztenseket közfoglalkoztatásban, szros 70ezer forintért "szokás" alkalmazni, pár havonta újuló szerződéssel, és nagy kegyes havi másfél napnyi szabadsággal. És így sincs rá pénz az állami intézményekben.

Ez a gyerek így, ebben a formában nem integrálható. Ha nem képes az intézmény szakembert állítani mellé, akkor alkalmatlan a gyerek fogadására. Arról meg ne is beszéljünk, hogy mennyit árt ez neki is, de az összes többi kisgyereknek is.

Az én gyerekem játszóházban, játszótéren, állatkertben, uszodában, unokatesóval, barátok gyerekeivel, utcán, angol foglalkozáson, mindenhol teljesen rendben, csak abban a közösségben nem, ahol teljesen letojta a pedagógus, nem voltak egy hullámhosszon.

Most azt mondják rá, hogy az a közösség a rossz, ahol nem vagyok ott. Pedig volt olyan közösség, ahol nem voltam ott, és nem volt gondja, itt a jellemzés róla.. Anyuka otthonról szrt se tud tenni, mert ott helyben kell kezelni a gondot. Érzékenyebb egy nem beszélő gyerek, akinek az értelme már elég fejlett? Naná, de ez egy átmeneti állapot, amin valakinek át kell segítenie, mintha a féllábútól várnánk futást..

Nem azért nem képes rá, mert sérült(pláne nem kiscsoportban, 3 évesen), vagy viselkedésproblémás, azért viselkedésproblémás mert mást várnak tőle, olyat, amire nem képes!

Nyögd már ki hogy kezeljen konfliktust némán? Szólni sem tud, ha igazságtalanság éri, senkivel nem tudja megosztani örömét, bánatát, mert nem képes rá! Be kell vonni, figyelni rá és kimondani helyette a gondolatait, hogy a belső feszültség megszűnjön.

Nekem a lepisili a játékokatról az ugrott be, hogy nem direkt odapisil, hanem egy halom kocka közt ha bepisil, minden pisis lesz!

Azért nehogy már megmagyarázzuk, hogy totál normális, ahogy ez a gyerek viselkedik, sőt még ő a szegény áldozat és tök érthető, amiért tör-zúz és amiért bántja a többieket. Nem, nem az!! Ha viselkedészavara van, akkor annak nyilvánvalóan eddig is voltak tünetei, max anyuka-apuka b*aszott rá és nem foglalkozott vele! De emiatt nehogy már az óvónők legyenek a hibásak.

Persze szép gondolat, hogy legyen ilyen speciálisan képzett óvónő és amolyan gyógypedagógus, meg minden gyerekre jusson legalább egy óvónéni, de ez mese habbal. Alig fizetik meg szerencsétleneket és az ő kapacitásuk is véges, nem lehet tőlük sem elvárni, hogy minden gyereknek tutujgassák a kis lelkét. Ez igen is a szülő feladata, hogy megfelelően nevelje a gyerekét, hogy gondoskodjon a lelki világáról, megfelelő fejlődéséről és legfőképp, hogy VIGYE ORVOSHOZ a gyerekét, ha szemmel láthatóan nem 100-as..

De, hogy egy kiskölyök miatt az összes többi féljen, rettegjen, egész nap az üvöltözést, törés-zúzást és a pisis játékokat kelljen elviselnie, az több a soknál! Ezzel az egy gyerekkel van probléma és mivel nem megoldható, hogy külön speckósan képzett óvónő foglalkozzon vele, így el kell vinni olyan helyre, ahol ez kivitelezhető, de minimum orvoshoz kell vinni és kezelni ezt a fajta agressziót, ami benne van.

Én biztosan nem tűrném, hogy az én egészséges gyermekem menjek tönkre lelkileg és sírjon állandóan egy ilyen agresszív gyerek miatt, akit a szülei cs*esztek kezeltetni. Azt meg pláne nem tűrőm, hogy bárki is akár csak ujjal hozzáérjen és megüsse! Mindennek van egy határa.

Én is azt javaslom kérdező, hogy beszélj mindenkivel, akivel csak tudsz, ovivezető, önkori, jegyző, polgármester, összefogni a többi szülővel, akármi, de ezt ne tűrjétek!! Sőt a fiú anyját is elkapnám, hogy kezdjen valamit a fiával.