Akiket örökbe fogadott a nevelőapja vagy -anyja: hogy történt?

Mit értesz nevelőapán/anyán? Hivatásos nevelőszülőt, vagy vérszerinti szülő új házastársát? Nálunk a férjem fogadta örökbe az előző kapcsolatomból származó gyermekem. 8 és fél éves volt ekkor. Nem tudom már, a férjemmel melyikünk hozta fel, annyira természetes volt mindkettőnknek ez a lépés. Akkorra már apának szólította őt a gyermekem egy éve. A megszólítást a gyerek kezdeményezte. A "meddig gondolkodtál rajta" kérdést nem igazán értem. Az a kérdés, hogy meddig gondolkodott rajta a gyerek? Mert ő semennyit. Nem volt döntéshelyzetben. A vérszerinti apa sem kérdezte meg, hogy "mit szólnál, ha lemondanék rólad, gyermekem". A szülők döntése az ilyesmi. Persze beavattuk, elmondhatta a véleményét, és megnyugtató volt számunkra a reakciója, de nem az engedélyét kértük, ez abszurd lett volna. Ráadásul egy kisgyerek nem nagyon van képben az efféle dolgokkal. 8 és fél évesen mondjuk nagyjából felfogta, de kb. hidegenhagyta a dolog, formaságnak tűnt neki. A vérszerinti apját addig se sokat látta, a férjemmel meg úgy is egy család voltunk. Ami valódi döntése volt, az a vezetékneve. Rábíztuk, hogy szeretné-e, ha megváltozna. Ezen pár hetet gondolkozott, végül úgy döntött, hogy szeretné. A kapcsolatukon nem sokat változtatott az öf., azelőtt is jó apa-lánya kapcsolatuk volt és azután is.

Teljeseen nyilvánvaló, hogy a gyerek véleményét ki kell kerni.

Ismerősöm 14 éves volt, kicsi kora óta nevelte az apja. Ő is akarta.

persze, nem a gyerek van döntéshelyzetben, de ha nemet mond, és a döntéshelyzetben lévő szülők mégis tiszta okosak, akkor arról a gyerekről elfeledkezhetnek, ha az betölti a 18at

Végül örökbefogadta?

És miért alakult így? Ki nem akarta igazán?