Ti örökbe fogadnatok más országból babát?

Persze. Engem nem különösebben befolyásolnának a külső jegyek, így részemről mindegy lenne, hogy kaukázusi vagy másmilyen rasszhoz tartozó gyerekről van szó.

A nyelvet úgyis megtanulná rövid idő alatt. Más eltérés nem nagyon jut eszembe más országból származó gyerek esetén.

Nem, mert nem akarnám még azzal is sokkolni, hogy kiszakítom a társadalmi/kulturális közegéből, hogy olyan emberek között nőjön fel, akik egyáltalán nem hasonlítanak rá külsőre és így ne tanulhassa meg az "anyaországa" nyelvét sem.

Divat a multikulti és a celebek között a "cuki-muki" külföldi babák adoptálása, de a gyerekre egyikük se gondol.

Ha az adott külföldi országban élnék, akkor igen, fogadnék örökbe.

ma 07:32

Ha szociális területen dolgoznál tudnád, hogy sajnos ez csak elméletben működik így. Rengeteg örökbefogadó családnál merülnek fel nagy gondok a roma származású gyerekekkel. Lopás, agresszió, stb... Hiába a jó nevelés, el kell fogadnunk, hogy a vérükben van, nem irthatjuk ki belőle.

A 4. válaszolóval értek egyet, igen sok problémát felvet egy más bőrszínű, más kultúrából érkező gyermek nevelése.

Számos hasonló kérdés volt már itt romantikus elképzelésekkel a „megmentek egy kis afrikait” stílusban. Az egyikhez írt válaszomat idemásolom.

Mindenképpen tájékozódj arról, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy örökbefogadónak (és az örökbe fogadott gyereknek) általában, mert az emberekben egy romantikus kép él erről, de azért vannak kemény kérdések, amiket nem szabad kikerülni, olyan problémák, amelyek minden örökbefogadásnál felmerülnek. Ezekre fel lehet készülni, de ha nem tesszük, akkor jön a kiábrándulás.

Ezek mellé jönnek még azok a kérdések, amelyek egy külföldről (sőt, más etnikumból, rasszból) érkező gyerek életében felmerülnek, pl. nem elég, hogy a saját családja „eldobta”, még a saját népében sem volt egy ember sem, aki felvállalta volna; mivel más a bőrszíne, rögtön tudják róla, hogy örökbefogadott; nyilvánvalóan érdekelni fogja a származása, így jó képet kell kialakítani benne az anyaországáról; ha nem csecsemő már, egy idegen nyelvet kell megtanulnia; ha nem szeretnéd megtartani az eredeti nevét (pedig meg kéne), akkor úgy érezheti, mindent elvettek tőle, ami a származásához fűzi, stb.

Ajánlok még egy könyvet is a témában, Joyce Pavao: Az örökbefogadás háromszöge c. művét, életből vett példákkal mutatja be az ilyen helyzetekben felmerülő kérdéseket, nagyon elgondolkodtató, mindenképp érdemes elolvasnod.