Ez elég ok lenne a gyanakvásra, hogy nem vagyok vérszerinti gyerek? Ellentmondások vannak.
Születési anyakönyvi kivonatot megnéztem, rajta van, hogy mikor születtem és hol. Pesten. Rajta van a kerület. Viszont a keltezés dátuma nem a születési napom, hanem rá 6 évvel későbbi időpont...
Viszont itt jártam óvodába, iskolába... 3 éves koromtól itt jártam oviba, de lehet, hogy nem mert csak a nagy csoportra emlékszem és hogy 7 évesen kezdtem az általánost, mert vissza tartottak.
Mindenki x településen lakik a családomban, több mint 30 éve, én y településen láttam meg a napvilágot...
Barátoktól/rokonoktól hallottam, hogy mindenki azt mondogatja, hogy emlékeznek amikor anyámék magukhoz vettek.
Anyám egyszer még általános iskolás voltam, amikor azt mondta, hogy nem lehetett saját gyereke, csak a nővérem.
Azóta gyanakszom, hogy mi van ha...
20 éve koromra pánikbeteg lettem és valószínű ez a trauma köszönt vissza...
Most 23 éves vagyok...
Hogy deríthetném ki, hogy hol vannak a gyökereim?
Pesten a 8. kerületben születtem...
A gyámhivatal 18 éves kor felett már kiszolgáltat ilyen adatokat, kérdezz rá náluk.
Nálunk a családban van örökbefogadott gyerek (de ő tud is róla), amikor elmúlt 18, akkor kikérte a biológiai anyja adatait és most nyomozza, hogy van-e esetleg még testvére, akit nem ismer.
Amúgy ha én most hiába keresem égre földre a születési anyakönyvemet és újra ki kell kérni akkor a mostani és nem a 29 évvel ezelőtti dátummal fogják keltezni.
Férjem és a testvére y megyébe az ország másik végébe született úgy,hogy a teljes rokonság x megyébe lakik...ennek annyi a története,hogy após ott kapott munkát majd anyós ment vele aztán jött a 2 gyerek meg eltelt még 2-3 év aztán szépen vissza költöztek az x megyébe.
A többi dolog amit írtál,arra viszont rá kell kérdezni.
Legegyszerűbb ha megkéred anyukádat, h mutasson terhes fotókat magáról és babafotókat rólad.
Ha egyet se tud mutatni, testvéredről meg van ezer, akkor már meg is van a válasz, hiába tagadja.
Kedves kérdező szerintem is kérdezd meg anyukádat!
7-es akkor én is örökbefogadott lehetnék...mivel bátyamról van 1 db terhes képe anyunak,uh kép is van....pici kori képek is..rólam meg csak egy èves koromtól....
Mikor kisiskolás voltam,gyanakodtam,de tesómmal nagyon hasonlítunk egymásra,így nem foglalkoztam vele. Meg anyu mondta elromlott a fényképezőjük így nem készült rólam fotó. Elmesèlte a szülést töviről hegyire! A születésim a nevemen van! Ami azért rosszul esik,hogy tesómról rengeteg picikori fotójuk van,még műtermi is...oda engem miért nem vittek,ha már nem volt fényképezőjük??!!! Én így a picikori fotóimat össze sem tudtam a gyerekeimével hasonlítani....talán ezért, de én szinte minden mozzanatukat megörökítem!
Na meg csak az ovira tudok visszaemlékezni,mint legkorábbi emlékeimre.
32L
8-as vagyok
Meg annyi,hogy èn sose mertem rákétdezni,mert nem akartam megbántani anyut! Nekem sosem említette senki,hogy örökbe fogadtak,csak az egy éves szülinap előtti képek hiánya fura számomra....de mondták a rokonok is nagyon szép formás baba voltam...szóval jobb ha elhessegetem a gondolatot is.
Nyilván első körben a szüleidet kellene megkérdezned, de ha inkább ide írsz, úgy sejtem, ezt valamiért nem szeretnéd.
Az anyakönyvi kivonatod keltezése valóban nem jelent semmit.
„Barátoktól/rokonoktól hallottam, hogy mindenki azt mondogatja, hogy emlékeznek amikor anyámék magukhoz vettek.
Anyám egyszer még általános iskolás voltam, amikor azt mondta, hogy nem lehetett saját gyereke, csak a nővérem.”
Ez a két dolog viszont valóban gyanúra ad okot. 18 éves kor után valóban van jogod a vér szerinti családod felkutatására. Ha szeretném, priviben szívesen megírom, hol tudsz érdeklődni ezzel kapcsolatban.
Egyébként nagyon szomorúnak tartom, hogy emberek hazugságban nőnek fel. A 90-es évek közepe óta van lehetőség (sőt, szerencsére később kötelezettség lett) részt venni örökbefogadási felkészítő tanfolyamon, ahol mindig kihangsúlyozzák, mennyire káros a titkolózás a gyerek előtt. Megértem, hogy sokan egyszerűbbnek gondolják, ha nem mondják el, de ez szimplán önzőség, mert előbb-utóbb mindig kiderül, és érthető, hogy sokszor nincs jó hatással a szülő-gyerek kapcsolatra. (Ismerek olyat, aki 60 évesen tudta meg, mikor az anyja a halálos ágyán bevallotta neki. Így az illetőnek esélye sem volt már arra, hogy a vér szerinti szüleit megismerje – mert már nem éltek. Minimális empátiával el lehet képzelni, milyen érzés lehet ez.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!