Szerintetek mit csináljak?

A terhességem későn derült ki, akkor amikor érezhetően mozogni kezdett a kicsi.

A párommal egy éve vagyunk együtt, mielőtt kiderült előtte nem sokkal költöztünk össze.

Tanulok mellette dolgozok, ő dolgozik, szépen megélünk ketten, közösen tervezzük a jövőnket.

Sokként ért minket a pici, főleg engem viselt meg. Úgy döntöttünk örökbe adjuk. De így a az utolsó hónapokban a párom egyre inkább meggondolta magát, pedzegetni kezdte mi lenne ha mégis mi nevelnénk fel, és nemrég ezt már úgy mondta jobban szeretné ha mi nevelnénk.

Észérvekkel kezdett először érvelni, a lakás az övé, a munkája stabil viszonylag jól keres. Utánanézett hogy gyedet is kaphatnék az egyetem miatt, még az egyénit is megkérdezte, a barátait is beavatta és segítenének ők is babaholmikkal ha kell.

Fiatalnak érzem magam ehhez. Nem a párkapcsolathoz az elkötelezettséghez hanem az anyasághoz.

Anyám elhunyt vele nem tudok erről beszélni, két bátyám van nyilván ők se tudnának igazán mit mondani.

Tényleg úgy gondolom hogy elsősorban tanulnom kell, mellette gyakorlatot szereznem, ha nagyon azt nézem persze tanulni lehet mellette, de azért mégsem ugyanolyan, mégis ott van egy gyermek akinek szüksége lenne a törődésemre jelenlétemre időmre és energiáimra. A külön dolgokra amit eddig csináltam (zongora, sport, jóga) már nem hiszem hogy lenne gyerek mellett időm.

Ha ez negatívnak is tüntet fel én szeretem ezeket csinálni jó vagyok benne, feltölt..

Meg ott van a nagy kérdés nem tudom mennyire tudnám szeretni egyáltalán, ezekkel a gondolatokkal nem játszottam mert tudtam hogy az örökbe adás mellett döntöttünk. Mivel anyám meghalt amikor gyerek voltam így azt se tudom igazán milyennek kéne lennem..

Nem tudom mi legyen, nem akarom figyelmen kívül hagyni a párom érzéseit, de nem akarom azt se hogy megbánjam hogy megtartottuk, vagy ami még rosszabb mindhárman megbánjuk hogy így döntöttünk..

A párom tud az érzéseimről, beszéltünk róla, de azért anyukákkal is beszélnék ha lehet..