Mit éreznek azok a gyerekek később, akiket azért adtak örökbe, mert a vérszerinti anyukájuk nem tudta felnevelni őket?

Tavaly ősszel született meg a fiam, de az előző kapcsolatomból fogant, akivel családot terveztünk. Később kiderült, hogy a volt párom agresszív természetű és ezért elhagytam. Ekkor már nem lehetett abortuszra mennem, így az örökbeadás mellett döntöttem, mivel anyagilag egyedül nem bírnám és senki segítségére nem számíthatok, ráadásul a mostani párom miatt sem tarthattam meg, mivel nem tudta volna sajátjaként elfogadni és szeretni, de azt is hozzátette, ez az én döntésem. Valójában számomra is csak teher lett volna ebben a helyzetben, hiszen dolgoznom kell a megélhetésért. Viszont ebben a helyzetben a babának is ez a legjobb. Az érdekelne, hogy a későbbiekben ez mennyire viseli meg a kicsit? Hogyan fog gondolni erre? Mennyire fogja befolyásolni az életét? Hogyan gondol majd a vérszerinti szüleire? Személyes tapasztalatok, vélemények, bármit szívesen veszek, ami ehhez kapcsolódik! Előre is köszönöm a válaszokat!