Hogyan és hol lehet folyamodni a melegek házasságának és/vagy gyermekek örökbefogadásának engedélyezéséért?

Sajnos Mo-on nem engedélyezett az azonos neműek házassága, így örökbefogadás is csak egyedül lehetséges, az egyik szülő által, nem házastársi formában.

aláírást kell gyűjteni népszavazáshoz...de ennél a kormánynál felesleges

Sziasztok. Ne kövezzetek meg. Az, hogy valaki meleg, az az Ő úgymond belső ügye, amíg nem kell, hogy kimutassa mindenki, hogy ezzel mennyire egyetért és szereti, imádja őket. Semmi bajom velük, ahogy nekik sincs bajuk velem. De! Egy gyerek? Azt gondolom, hogy egy intelligens, komoly ember, aki meleg, végig tudja gondolni, hogy mit jelenthet ez egy gyereknek...

Igen, végig tudja gondolni: szerető családot, biztonságot, sok ölelést és minden olyat, amire egy gyereknek szüksége van. Egy intelligens ember végig tudja gondolni, hogy mi a fontos egy gyereknek, és meg tudja azt adni neki. Önámítás és egoizmus a heterok részéről, hgy azt gondolják, ők tudnak csak megfelelően gondoskodni egy gyerekről, és tisztességgel felnevelni. Tévedés.

17.06-os vagyok. Nem is gondoltam, hogy nem tudnának egy gyereket szeretettel, felelősséggel felnevelni. Ez eszembe sem jutott. Öf-szülő vagyok, tudom, hogy az öf-gyerekeknek meg kell érteniük, el kell fogadniuk ezt a tényt és mindent meg is teszek azért, hogy minél kevesebb sérüléssel történjen ez. Azt gondolom, hogy a másság ennyire elfogadására még egyszerűen nem értünk meg, mint társadalom. És nem arra gondolok, hogy aki meleg, az nem tud felnevelni egy gyereket. Dehogynem! Csak most a gyerekre gondoljunk. Milyen inzultusok, milyen hatások fogják őt érni? Mindig a gyerek a legfontosabb. Hidd el, nem a szülővé válást vonom kétségbe. A gyereket féltem, természetesen nem az öf-szülőtől, hanem a külvilágtól...

Szerintem valahol el kell kezdeni. Nem egyszerű, ez tény. De nem az a megoldás, hogy nem teszünk semmit. Én már engedélyeztem volna. Ahogy nem szégyen az örökbefogadás, a lombikbaba, úgy más se legyen az! Ha nem egy, nem kettő, hanem osztályonként 3-6 ilyen család lenne, a világ/ország mentalitása is változhatna. De amíg félünk, nem lépünk, nem engedünk, addig ritkák lesznek, mint a fehér holló, és éri is őket bántás rengeteg. De nem csak a melegekről gondolom ezt, és az ő életükről. Meg kell nézni az emberek arcát, amikor mozgássérült, szellemi sérült, vagy bármilyen más "más" ember kerül közéjük. Mint ha legalábbis fertőző lenne. Ideje lenne mindenkinek kimenni a fényre, a mindennapokba, keveredni, barátkozni, beszélgetni, együtt dolgozni, és együtt élni! De amíg megbámuljuk azt, aki nem tud beilleszkedni egy látszat sorba, addig nincs mit várni. Sokan élik le az életüket otthon a négy fal között, csak azért, mert nem tolerálják őket, pedig semmi rosszat nem tettek. Többet kellene beszélgetni és több lehetőséget adni mindenkinek. Szomorú, hogy nem lehet. Körbenézünk egy átlag irodában, és nem látunk csak max. 1 olyan embert, aki valamilyen szempontból más, őt is csak azért, mert a finanszírozás jobb lesz, ha felveszik. De nem azért, mert valódi elfogadás van. AKadálymentesített épületek, ahol bazi hosszú feljáró van, majd egy kisebb kanyar után 3 lépcsőfok... de a pályázati pénz jól jött. Az emberek fejében kellene változást elérni, és szerintem ezt csak úgy lehet, ha erőltetjük, hogy ismerjük és fogadjuk el egymást, mert rá kellene jönni, hogy senki sem olyan más, mint gondoljuk. Nem lenne akkora a félelem és tartózkodás, ha teljesen hétköznapi látvány lenne 3-4 kerekesszékes, 1-2 down-os, 3-4 meleg szerelmes pár kézenfogva mondjuk egy buszon vagy boltban. De amíg ők félnek kimozdulni, változás nem lesz. A gyerekeket sajnálom, persze, de ők lesznek egyszer a következő felnőtt generáció, és valahol el kell kezdeni a változást, változtatást.

Van igazság abban, amit mondasz, uccsó, de gondolj bele, hány lelkileg sérült gyereken át vezet az út az általad megálmodott szebb jövő felé. Ezek aztán jó eséllyel a pokolba kívánják a "szüleiket", s velük az összes meleget. A gyerelkek nagyon kegyetlenek tudnak lenni, és gondolom, nem szívesen lennél te az a gyermek, akinek napi szinten kell elviselnie az őt ért inzultusokat. Szóval ne is haragudj, de kicsit olyan ez, mintha más farkával vernéd a csalánt. (Ugyanakkor magam sem tudok jobb megoldással szolgálni.)