Mondjátok, hogy egyedül nem nálunk van ilyen! Napi 2 óra Tv, telefon, elektronikai eszközök nélkül amikor otthon vagyunk?

4 és 6 évesek. Délelőtt amúgy is oviban vannak, készülődésnél azért megy a Tv. 4-re érünk haza, és onnantól 2 óráig nincs sem Tv, telefon, tablet, számítógép, macbook, semmi. 6-tól fél 8-ig viszont azzal játszanak, azon néznek mesét amin szeretnének. Mivel ez születésüktől így van, nekik nem volt új, tudják hogy ez a szabály, mi sem használjuk a párommal. Addig elmegyünk valahova a városba, kint vagyunk a kertben, kutyát sétáltatunk, olvasunk, társasozunk, tanulunk valamit, kreatív dolgokat csinálunk, stb...

Örülnek, amikor aztán eljön az az idő, amikor lehet mondjuk tévézni. De nem nyűglődnek, szívesen foglalkozunk egymással addig és nem arról szól a dolog, hogy mikor kapcsoljuk már be a tv-t, tabletet. Hétvégén is sokszor elmegyünk délelőtt otthonról (pl.: bolt, rokonlátogatás) de ha otthon vagyunk, akkor délelőtt is lehet ezeket nézni, játszani velük, csak ébredés után nem.

Ezzel nincs is gond. De tegnap két anyuka teljesen kiakadt rajta, hogy ez ma már nagyon durva szerintük, ráadásul addig én sem csinálok semmit, ők ezt nem bírnák. Én pont ezt szeretem benne, hogy együtt vagyok velük, a házi munkát csinálom este 6 után, meg kelek korábban. Engem meg az döbbentett meg,hogy valahol állandóan megy a tv, anyuka meg csak csinálja a házi munkát és akár napok is eltelnek anélkül, hogy velük lenne, nemcsak mellettük. Én ezen eddig nem gondolkodtam. Nálatok, ez hogy van? Mennyit vagytok úgy velük, hogy tényleg együtt játszotok? Nem a játszótérre gondolok, amikor leülsz a padra és ők elvannak, hanem például társas játék. Illetve, ma ez tényleg gáznak számít, hogy ilyen elveket követünk? Miért van szükség valahol állandóan a tv-re?