Szerintetek van összefüggés?

En ugy olvastam, hogy maguktol elhagyjak.

Uolyan frusztrációt okoz ha elveszed (ertem h nem szo szerint vette el de elriasztotta meg amugy se értem az osszefuggeat a szuvasodas és a cumi kozt) a cumit mintha a cicit venned el, de tapasztalatom nincs, mert az en gyerekem meg kisebb es meg se probaltam elvenni.

Tehát ikerlányok? A leírásod alapján regresszió is közrejátszhat, ami elég gyakori a kisgyermekeknél, általában nem rendellenes. Regresszió lényege: a gyermek az aktuális életkorához képest korábbi életkorban levők szokásait veszi fel / tartja meg, pszichés okokból.

Ilyen pl 4 évesen cumizni. Vagy már nappal szobatiszta volt, és legfeljebb csak ritkán pisil már be a gyermek, de váratlanul elkezd gyakrabban bepisilni, látszólag ok nélkül. A látszat mögött ilyenkor valós pszichés ok van.

Igen, könnyen lehet összefüggés a cumi ilyetén elvétele, valamint a váratlan bepisilás között.

Javaslataim:

Ad egy:

ezentúl a férjed se ijesztgesse a gyerekeket. Magyarázzátok el nekik, hogy apa úgy értette: NÉHA csúnya lehet a fog, ha még 4 évesen is cumizik egy gyerek. Vagy jobb, ha az igazat mondjátok: nem szoktak a cumitól romlani a fogak. (A cumizás hátránya a függőség inkább, hiszen ha elveszti, akkor egyik pillanatról a másikra nem használhatja, hacsak ne megy másikat helyette. Evvel szemben az ujjai mindig kéznél vannak úgyszólván.)

Ad kettő:

érdemes megkeresni az okát, miért cumiztak még (majdnem) 4 évesen (bár ha valamiért mentességet kaptak az óvodába járás alól, akkor esetleg lehet, hogy nincs semmi különösebb oka, hanem életkori sajátosság), bár részben természetes a cumizás 3 évesen és attól korábban

(ön-nyugtató mechanizmus egyes fajtái kisgyermekkorban mind a cumizás, mind az ujjszopás, mert az anyamellre emlékezteti őket, és az anyai szeretetre is az esetek egy részében), de társadalmilag az ujjszopás elfogadottabb a 4-6 évesektől (nyilvánosan), bár annak hátránya, hogy általában előreálló fogakat, deformitást okoz idővel.

Sajnos az utóbbi ellen (fog deformitás) máig nincs igazi MEGELŐZŐ megoldás, mivel az ujjszopás alapvető ön-nyugtató lelki mechanizmus az ovisoknak, sőt, ha csak éjjel csinálja egy kisiskolás, az is természetes, míg óvodás korban nappal is elfogadható. Azaz ha tiltjuk az ujjszopást (a cumizással együtt), akkor bár a fogai ennyivel is kevésbé terhelődnek -más kérdés, hogy a fogváltás segít valamicskét a problémán-, azonban nem mindig tudja az ovis helyettesíteni azt, pszichésen. (A spontán játék és rajzolás során kerülőutas pszichés megoldással igyekszik enyhíteni a lelki frusztrációját az óvodás gyermek, de az ujjszopás tiltását nem mindig tudja maradéktalanul, mert az annyira alapvető ön-nyugtató mechanizmus.)

Tehát dicsérd őket, hogy tudod, ők már képesek mindig wc-be pisilni, kakilni, most pont nem sikerült nekik, semmi baj, legközelebb megint tudnak! (Éreztesd, hogy bízol a képességeikben) És hogy nyugodtan szopizhatják az ujjacskájukat! A cumihoz meg már olyan nagyok... Büszke vagy rájuk, hogy már nem cumiznak, ahogy az ovisok legtöbbje se szokott cumizni. Mond el nekik mindezt.

Senki se mondja, hogy nagyon könnyű volna a gyereknevelés. :) De ha az ember megismeri a korosztályok közös pontjait, akkor onnantól már csak a konkrét gyermekről kell a tapasztalat, és kevésbé nehéz a nevelés. (Sok örömmel vegyítve, azokat is biztos érzékeled.)

"hogy alvasokhoz megkapják,de nappal próbáljuk meg hogy nem cumiznak."

Ez járható út, persze nem szerencsés, hogy előbb teljesen el lett véve tőlük a cumi, de még lehetett korrigálni, és ezek szerint nem zavarta meg a gyermekeid pszichéjét, se fejlődését. :)

Avval sincs gond, hogy ha a felnőtt belátja , ha hibázott, és elmondja a gyereknek, akármilyen pici is. Más kérdés, hogy a túl gyakori váltás a nevelési elvek tekintetében már zavaró hatású lehet, szóval jól meg kell gondolni, hogy tényleg hibáztál-e (vagy a párod) és csak olyankor váltani, ha valóban korrigálásra szorul a nevelési attitűd.