Mitől függ, hogy egy kisgyerek üt-e?

Egy 2 évesnél inkább habitus.

Egy 4 évesnél már nevelés (sikerült-e leszoktatni, ha korábban csinálta).

Az én fiam 20 hónapos, ő először harapott, arról sikerült “leszoktatni” cserébe most pofozkodik. Kikértem tanácsadó véleményét. Kb azt mondta amit az első leírt 1-2 éves kor közt életkori sajátosság, habitustól, mentalitástól függ. Nem befolyásolja családi helyzet, nevelèsi stílus. Annyi hogy a fiamnak nagyon szigorú napirendi pontjai vannak, mert ha borul a megszokott kis ritmusa sokkal rosszabb a viselkedése. 3-4 évesen vagyis óvodás korban már sokkal inkább probléma ez.

Oda kell rá figyelni és a helyén kezelni a dolgot. Amit még észre vettem, hogy akkor vannak borultabb pillanatai a fiamnak ha én nem vagyok rendben. Ha fáradt elcsigázott vagyok, nem tudok rá figyelni rendesen akkor előjönnek a problémák. Pl most meg vagyok fázva, hamar elfáradok, csattant is ma a tenyere egy másik gyereken láthatóan a semmiből. Sajnos ezeknek a helyzeteknek az elkerülése nagyon komoly odafigyelést igényel és persze mindig olyankor jön elő mikor rottyon van az agyam.

"Egy 2 évesnél inkább habitus.

Egy 4 évesnél már nevelés (sikerült-e leszoktatni, ha korábban csinálta)."

Részben igaza van a válaszolónak. Kiegészítem. Kb 4 éves kor előtt életkori sajátosság, és temperamentumtól függően ritkábban-gyakrabban, enyhébben-intenzívebben hajlamosak rá a gyerekek. Neveléstől függetlenül. (Bár a rossz példa fokozhatja.)

Kb 4-5 évesek esetén még részben ott a hajlam. (Természetes hajlam ekkoriban! Nem is szabad az agykérget feleslegesen ingerelni túlzott fegyelmezéssel, és/vagy oktatással!) Azonban kb 4 éves kortól sokat számít a nevelés, a szoc.körülmények. IS!

IS! Mivelhogy a (fizikális) életkörülmények is számítanak, pl feszült légkör, (elektro)szmog, zsúfolt otthon, lelkileg / testileg lehanyagolt-e, stb. (A lelki elhanyagoltság, és főleg a zaklatás, tettlegesség elszenvedése különösen nyom a latban; míg a hiányos étkezés kevésbé - ezt kutatások alátámasztják.)

Számít még -a fentiekkel részben összefügg-, hogy szorong-e valami miatt a gyermek, akár traumatizált-e? Szexuális bántalmazás. Rokon halála megviselte. Stb.

Továbbá számít, hogy él-e fogyatékkal a gyermek, milyen fajtával és milyen fokon.