Ti bevállalnátok még egy gyereket a helyemben?

Ha te bizonytalan vagy, akkor nem. Nem a lányod fogja felnevelni, nem az ő felelőssége lesz. És úgyis akkora lenne a korkülönbség, hogy már nem tudnának hagyomásnyos testvérként felnőni. Anyukám 39 éves volt, mikor az öcsém született, én akkor 10, a nővérem 12 éves volt. És igen, jó volt az elején babázni, de ahogy kamaszodtunk inkább a barátaink, saját korosztályunk érdekelt, nem a 4-5 éves kisöcsénk. Persze jó hogy van, nem azt mondom, csak nincs vele olyan szoros kapcsolatunk, mint ami a nővérem és köztem van a 1,5 év korkülönbséggel.

Én újra férjhez mentem, mikor a lányom 7 éves volt, és mi is gondolkodtunk közös gyereken, végül elvetettük az ötletet. Aztán külföldre költöztünk, a férjem kétszer volt rákos, szóval nem bánom, hogy nem lett mégegy gyerek.

A 9 éves lányod kérésére semmiképp ne vállalj be még egy babát, csak akkor, ha ti szülők úgy gondoljátok, hogy vállalható.

Ne haragudj, a hasonlatért, de egy 9 éves kislány (az én kislányom is ennyi idős) úgy tekint egy lehetséges kistesóra, mint egy lehetséges háziállatra. Romantikus elképzelései vannak róla, milyen klassz lesz, de a vele töltött hétköznapokról nincs fogalma.

Nekem négy gyerekem van, mindegyiket terveztük, nem is bántuk meg, tehát én mindenképpen pártolom a testvér-projektet, de ez mindig a két szülő döntése kell, hogy legyen. :)

4 gyermekem van. Az első házasság határán született a harmadik gyermek. 80; 82; 89;

Elváltam, az új pártól született 97-ben egy 4. gyermek. Szerették egymást mindig, a mai napig is! Ettől függetlenül nem vállalnék egy gyermeket a legkisebb kockázat esetén sem!