Akinek iskolás, óvodás, és pici gyereke is van, ezt hogy oldja meg?

Van apja a gyerekeknek, így mikor reggel munkába megy ő viszi iskolába,óvodában őket, délután ő hozza el. A kicsi alszik reggel mikor indulnak és délután is még épp javában alszik mikor hazaérnek.

Ha valami miatt nekem kell mennem, akkor egy nagyszülő addig átjön a kicsihez, míg én elviszem, vagy hazahozom őket.

A sulis fiam egyedül jár reggel is suliba és délben is haza, 9 éves. A lányom szeptemberben kezdi az ovit, ebéd után hazahozom, a hugi 2 hónap múlva születik. Babakocsival viszem a kicsit, ha rossz idő lesz, akkor vagy apuka marad itthon (ha épp itthon lesz) vagy anyósom jön vigyázni rá, míg megyek-jövök.

A lányom 1 hónapos volt, mikor a fiam kezdte a sulit, reggel-délben mentünk babakocsival (délben hazajárós a fiam). Így a napi sétákat letudtuk, hazafelé reggel bevásároltunk, postát intéztünk.

Elmentünk 3/4 4-re az oviba, a babakocsi nem fért be, így amíg pici volt bevittem az autós hordozóban, aztán kézben, majd saját lábon a kicsit. Magamra nem kötöttem volna, mert 35 fok van, első dolgom mindig a vetkőzés. Majd átmentünk a suliba 4-re.

Reggelente, ha apjuk ráért, elvitte a nagyot suliba, majd továbbmentek az oviba. Ha nem ért rá, akkor elsétáltunk a suliig, onnan tovább az oviba, és ugyanaz, mint délután. :)

Az oviba ahova jártak a gyerekek, egy meredek gyalog út vezetett fel a kaputól, habár babakocsit fellehetett vinni, de hordozót felcipelni már elég nehéz.

Nálunk legtöbben kiszedték a hordozóból és addig magukra kötötték a babát. Vagy direkt gyalog jöttek babakosival.

AZért kellett egy kis logistika mikor a kßet gyerek külön intézménybe járt.

Bölcsis a kicsi volt, a nagy ovis. A nagy nyugodtabb volt és jobban kibírta ha álmos is volt. A kicsit vittem elöször bölcsibe, és utánna a nagyot oviba. Majd a nagyot felvettem délben az oviba és mentünk a kicsiért a bölcsibe.(kicsi nem bírta volna ki a bölcsitöl még az oviig majd haza és csak utánna enni, aludni)

Aztán iskolás lett a nagy, akkor a nagyot kiraktam az iskola elött és a kicsit vittem az oviba. Majd a kicsit felvettem az oviba, mert ö is felakart jönni az iskolához...

De szerencsére csak egy iskola év van köztük.

Újszülött a hátamon hordozókendőben, így visszük együtt a középső gyermeket az oviba, legkésőbb hétkor elindulunk, gyalog, de kényelmesen, egyik gyereket sem rángatva megyünk az oviba, ami szerencsére max. negyed óra sétára van. Elköszönünk, átadjuk az óvónéniknek, és felszállunk az ovival szemben lévő buszra, két megállóra van az iskola. Bekísérem a nagyot, a picivel meg hazasétálok. Ha kell, útközben megszoptatom egy játszótéren a padon, mert ilyenkor azok teljesen üresek. Nyilván esőben nem megy ilyen kényelmesen a dolog, akkor egy kávézóba megyek be vele, szintén alig vannak, el lehet bújni hátul.

Nehéz helyzet abból adódhat, ha siettetni kell a gyerekeket. Tehát nekem az vált be, hogy annyival korábban kelnek (és természetesen emiatt annyival korábban is fekszenek le este!), hogy reggel beleférjen valami váratlan dolog, pl. a pici tokától bokáig kakis, vagy a nagyobbaknak kell még egyszer WC-re menni indulás előtt, vagy valamelyik leissza magát és tetőtől talpig át kell öltözni, stb.

nem mondom, hogy könnyű mindig, minden helyzetben, de aki azt tanácsolja, hogy kicsi mellé picit csak ezek miatt ne vállaljon valaki, az magából indul ki: nulla találékonyság, nulla rugalmasság (pl. babakocsi helyett el sem tudná képzelni, hogy hordozni is lehet a babát, és nem nyitott semmi haosnló praktikus megoldásra).

8-as vagyok: az kimaradt, hogy a viszonylag flottul lezavart reggelekre este elő kell készülni. Azt meg kell tanítani nekik, hogy este választjuk ki a másnapi ruhákat, este döntse el mindneki, hogy mit fog reggelizni (nálunk melegszendvics, sima szendvics vagy gabonapehely variálódik), már este megterítjük együtt a reggelizőasztalt, és amit lehet, kikészítünk az előszobába: iskolatáska, ovis hátizsák a középsőnek, stb. Ezek egy-két perces dolgok csak, de reggel, amikor egyszerre három kér tízféle dolgot, nagyon sokat számítanak.

Az is kimaradt, hogy nekem hordozóskabátom van a hideg időre. Tehát amikor bekísérem a középsőt az oviba, lekapom egyszerre mindkettőnkről a kabátot, így én sem, meg a pici sem sül meg az agyonfűtött öltözőben, amíg segítünk az ovisnak átöltözni, az iskolás nyilván egyedül is ki tudja cipzározni a kabátját, levenni a sapkát, vagy kint megvár az oviudvaron. A kicsi van, hogy teljesne végiglaussza az egész procedúrát, csak hazafelé ébred.