Anyukákhoz szolnék első sorban több gyerek mellé költöztünk mit tegyek?

Oké, egyfelől persze, meg kell tanulnia osztozkodni, másfelől viszont kétéves! Pont az a kor, amikor az irigység természetes, mert az "én"-határait tanulja. A másik két NAGYOBB gyereknek kell első körben megtanítani, hogy ha játszani akarnak egy játékkal, ami nem az övék, akkor azt KÉRJÉK KÖLCSÖN. A fiadnak pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy igent vagy nemet mondjon. Persze, biztatni kell, hogy: "Most úgysem játszol vele, add egy kicsit kölcsön Józsikának, vissza fogja adni neked, mert a tiéd." De legyen joga nemet is mondani. Ha pedig nemet mond, segíthetsz annyival, hogy egyrészt a rokon gyerekeknek megmondod: "Most nem akarja kölcsön adni, mert ő is játszani akar vele, kérdezzétek meg később.", másrészt a fiadnak is megmondhatod, hogy "Rendben, de lehet, hogy akkor ők sem fogják neked kölcsönadni a játékaikat." A másik két gyereknek is el kell viselni a visszautasítást. Ha pedig kölcsönadja, akkor érdemes megdicsérni, hogy milyen jószívű, mert ez egy kétévesnél igenis nagy szó! A rokon gyerekeknek meg kellene tanítani, hogy pont akkor nem fognak semmit sem kapni, ha hisztiznek érte. Eddig egyébként pont az ellenkezője működött, valószínűleg megtanulták, hogy ha ordítanak, bömbölnek, akkor van játék, gumicukor. A drága vitamint nyilván tartsd a saját szekrényedben bezárva, és akkor adj a fiadnak, amikor a másik két gyerek nem látja. Egyéb nasit akkor adj a fiadnak, ha készen állsz megosztani (ha jelen vannak, illik megkínálni a rokonokat), ebben a szellemben vásárolj pl. kekszet, viszont remek alkalom, hogy megtanítod az udvariasságot a rokon gyerekeknek. Vagy köszönettel fogadják a kínálást, vagy szépen kérik, ha elmaradt a kínálás, de ha bömböléssel, nyávogással kezdik ("Én is akarok olyant!") , akkor 100%, hogy nem kapnak. Ezt meg is lehet magyarázni nekik és a szüleiknek!

Francnak kellett egymás nyakára költöznötök. Anyós helyébe az összes hisztigèpet kidobnám. (Rád és a sógornődre gondoltam, nem a gyerekekre).