Hogyan tudnának felügyelet nélkül szépen játszani a gyerekeim anélkül, hogy bármit tönkretennének?

Nekem az autista (aspergeres) gyerekem ilyesmi. Egy pillanatra nem lehet még csak le sem venni róla a szemünket, mert annak azonnal valami baromság vagy károkozás lesz a vége. A semmiből bekattan neki, hogy ő ki akar menni az erkélyre a muskátlikat megtépkedni, nyilván nem hagyjuk neki, de ez azzal jár, hogy akkor valaki a családból ott áll az erkélyajtó előtt jó hosszú ideig őrizgetni, mert egyhamar nem tesz le róla, viszont képes kiverni/rúgni az üveget... Az, hogy ő normálisan elfoglalja magát, ráadásul egyedül, esélytelen. Csak ha folyamatosan játszunk vele és 100% figyelmet kap, akkor van rendben.

Ezzel nem arra célzok, hogy a gyerekeid is rajta vannak a spektrumon, de az mondjuk lehet, hogy van egy kis idegrendszeri éretlenségük, esetleg AD(H)D... Én megnézetném őket egy alapozó terapeutával.