Anyukák, ti hogy bírjátok ki egyedül egy kis gyerekkel?

Az utóbbi másfél hétben minden nap matricát játszik a 3hónapos kislányom . Eddig ha letettem elnézelődött, ha közben főztem vagy bármit csináltam bohóckodtunk , beszéltem hozzá .. most gondjai vannak a napközbeni alvással (egész nap kb fél órát alszik ) most semmi nem jó ... Tegnap tartottam ott ,hogy tényleg valami idegosztályra mennék nyaralni :D Az apukáját úgyvárjuk mint a megváltót :D Estére megnyugodtam ma már úgy néz ki vissza térünk a megszokott dolgokhoz :)

Én egyedül nevelem a lányom mióta az apja elhagyott egy másik nőért.Most a jó oldalát látom az egyedülálló anyaságnak:Több időm van a gyerekre mintha azon kellene fáradoznom hogyan tartsam meg az apját..Mennyi elpocsékolt energia...Persze ha szeret a férfi az más de akkor gondolom kölcsönös a szeretet,gondoskodás.Ha nem igy van akkor egyedül is lehet gyereket nevelni csak nehéz de még mindig könnyebb mint egy rossz párkapcsolatban ahol a másik fél csak elvesz és nem segit semmit akkor sem ha egyébként tudna. a kis gyerek pedig lehet hogy fárasztó de szeret.Hosszúnak túnik az idő pedig gyorsan elrepül.Élvezzétek ki minden percét amennyire lehet én túl sok időt pocsékoltam olyan emberre aki nem érdemelte meg na azt nem tudom hogy birtam ki.Baromság volt...