Veszélyeztetésnek számít-e, ha egy apuka a hátára kötött bébivel sziklát mászik?

Azért az se mindegy ha életében először mászik sziklát vagy kiskora óta úgy ugrál a sziklákon mint egy hegyi kecske.

Ennyi erővel gyalog átkelni vele az úton vagy autóval vinni is veszélyes, ott is rendszeresek a balesetek. Attól hogy otthon beleszűkültek gondolkodásban az emberek abba a kevés (de nem kevésbé veszélyes) tevékenység körébe, attól még nem "veszélyeztetés" egy tevékenység csak mert elméletileg baleset lehet belőle.

Gondolom a kérdező magából indul ki a sziklamászással kapcsolatban, nincs benne elég önbizalma, és azt feltételezi hogy az apukának sincs.

Autóvezetés is ugyanilyen, a soha jogsit nem szerzett anyósom is olyan helyzetektől fél (és szól be) ami egyszerűen nem is "helyzet" a félmillió levezetett kilóméterem után.

Garancia az életben semmire nincs, minden veszélyes és a legtöbb óvintézkedés igazából csak a nyugalmunkat szolgálja, nem a tényleges biztonságunkat. A túl nagy biztonság mindig a szabadságunk és az életminőségünk kárára megy.

A legtriviálisabb dolgokat persze meg kell tenni (pl. biztonsági öv, sisak, stb) de ezen a ponton túl aggódni nem érdemes.

Az apuka feltételezem nem őrült, tudja mit csinál, hamarabb halna meg saját maga minthogy a gyerekének ártson. Bízni kell benne, és baleset a kádban is ugyanúgy előfordulhat (sőt ott a legmagasabb a rizikó ha jól emlékszem).

Kedves Kérdező!

Lehet, hogy jogilag nem, és lehet, hogy a statisztikák szerint több kerékpáros sérül meg a kerékpárosok közül, mint sziklamászó a sziklamászók közül. De hogy egy bébinek semmire sem jó, ha őt elviszik sziklát mászni, az biztos. Ez nem a gyereknek jó, hanem a szülőnek, mert nincs kedve abbahagyni a hobbijait a gyerek kedvéért, hanem úgy folytatja az életét, mintha csak egy új pulóvert vett volna (= értsd gyereke született). Alapvetően egy bébi akkor szórakozik jól, ha bébitevékenységeket végeznek vele, ha nyugodtan alhat a maga ritmusában (márpedig egy bébi elég gyakran alszik, és szüksége van a megszokott helyre, a megszokott nappali félhomályra, altatásra stb.). Ha valaki nem tud alkalmazkodni a gyerekhez, az alkalmatlan szülőnek. Üdv. Sz. Á.

Hát ez pont nem így jó, ezért is van annyi elkényeztetett, magával semmit kezdeni nem tudo fiatal felnőtt, mert eljött a "gyerekek generációja", ahol a családban a gyerek az úr, tőle kérdezik mit csináljon, a szülő semmilyen mintát nem ad át, feladja az egész életét a gyerek kedvéért és ezzel árt a legtöbbet a gyerekének. Régen az asszonyok vették a kendőben magukra a gyerekeket és mentek dolgozni, mosni, gyűjtögetni, vizet hordani akár sziklákon átkelve, földeken dolgozni. A gyerek mintákból tanul, már csecsemőkorától kezdve. Nem az a jó neki ha holmi pszichológusok által kifejlesztett színes villogó hangot adó műanyag játékokkal hülyülnek velük együtt a szülei, hanem ha kezdettől fogva részt vesznek a felnőttek világában.

A sziklamászó apuka gyerekének már zsigeri szinten megszokott lesz a magasság, biztonságban fogja érzeni magát, bízik a szüleiben, lehet emiatt ő is vonzódni fog a sziklamászáshoz már kisgyerekkorában

"De hogy egy bébinek semmire sem jó, ha őt elviszik sziklát mászni, az biztos."

Biztos?! Merthogy? Miért vagy ilyen biztos?

"De hogy egy bébinek semmire sem jó, ha őt elviszik sziklát mászni, az biztos."

Mert te vagy az atyaúristen, és ha te nem látod hasznát akkor biztos nincs is és nem is lehet.

Napja, valami ilyesmire gondoltam én is utolsó...

Én semmit nem merném ilyen kategorikusan kinyilatkoztatni, hogy márpedig "egy babának csak arra van szüksége, hogy..."

Erre a szikla mászásra is valami olyan vizsgálat kéne, hogy mondjuk 1000 így hordozott baba és 1000 másik összehasonlítása 30-40 éven keresztül.

Aztán kijön valami abból már talán.

De csak így enélkül kimondani bármit is...

- Engem, az alföldi gyereket, ennek már a gondolatától is kiráz a hideg és azt mondom, igen, ez veszélyeztetésnek számít.

- És szerintem a gyámhivatalnak is felkeltené az érdeklődését egy ilyen esemény.

- A legrosszabb nevelési módszer, amikor a szülők a saját mániáik mintájára már csecsmő korában eldöntik, hogy mit kell szeretnie a gyereknek.

- Azonban nem mindenki él sík vidéken. Vajon mi lehet a véleménye erről a Tibetben vagy Bhuthanban élő embereknek?

- Vagy mondjuk a nepáli gurkháknak vagy az afganisztáni hegyi pásztoroknak, akiknek a gyerekeik zerge ügyességgel rohangálnak a sziklákon?

- Nekik ilyen az életterük.

Utolsó:

" A legrosszabb nevelési módszer, amikor a szülők a saját mániáik mintájára már csecsmő korában eldöntik, hogy mit kell szeretnie a gyereknek. "

Ezt te is és mindenki ugyanúgy csinálja, csak fel sem tűnik mert "normálisnak" tartod, amikor az csak egy buta szó a közeledben élők átlagára ami semmit nem mond arról hogy jó-e vagy rossz.

A szülő MINDIG eldönti hogy "mit kell szeretnie" a csecsemőnek, majd ha nagyobb lesz akkor eldöntheti a gyerek hogy ő hogy mit is akar, de a kiindulópont akkor is az lesz amit a szülőktől lát.

Már azzal hogy pl. húst adsz a gyerekednek, ráerőtetsz egy étrendet amit esetleg felnőttkorában nem választana sőt még neheztelne is rád hogy miért erőltetted belé? Ezzel is ugyanúgy eldöntöd hogy "mit kell szeretnie".

Vagy akár a pofavizites családlátogatások, amiket "szeretnie kell, különben...".

A gyerekek kiskorukban mindent megpróbálnak lemásolni a szüleiktől, hiszen ösztönösen meg akarnak felelni nekik. Az érzelmi mintáik úgy lesznek bedrótozva ahogy a szülőknél voltak. Innentől kezdve minden amit a szülők csinálnak az "jó". Azt kell lemásolniuk a gyerekeknek amit szülők szeretnek különben eltorzul az egész.

Gondolj bele hogy ha az apa nem a sziklamászást csinálja "mert van egy gyereke" hanem helyette unottan legózik vele, vagy rosszabb, döglődik a TV előtt, pedig legszívesebben a sziklákon ugrálna. Akkor milyen mintát ad át a gyereknek? A gyereknek pont azokat a tevékenységeket kell látnia amit a szülő SZERET és ÉLVEZ!

Ha az apa unottan nézi a TV-t akkor ő is azt fogja lemásolni. Igen, lehet 20-30 éves korában rájön (jó esetben) hogy másképp is lehet élni, de egészen odáig esetleg egy unott, döglődő élete lesz.

És az hogy te az Alföldön élsz, az egy véletlen, épp ott ejtett el a gólya. Szabad vagy, oda költözöl a világban ahova akarsz. Ha a csecsemőbe bedrótozzák a sziklamászás élvezetét, akkor majd elköltözik egy alpesi országba vagy az Andokba. Sok szerencsét kívánok neki, boldog élete lesz majd míg a többiek szenvedjenek csak attól hogy kényszeresen próbálnak megfelelni a "normálisnak" hitt ideáljuknak, azaz a szomszédaiknak :D