Szerintetek is taplosag sajat jatekokat es sok etelt vinni egy jatszoterre?

Alapvetően játékot és kaját vinni a játszótérre szerintem nem taplóság. Jellemzően tízóraizni vagy uzsonnázni miért kéne hazaugrálni és miért ne vihetné a játékait a gyerek, ha egyszer arra valók? A gyerekeknek (sajnos legtöbbször valamennyi hiszti árán) ilyenkor meg kell tanulniuk, hogy van olyan amit másiknak lehet, de náluk nem, és azt, is, hogy ha osztozkodik, szerezhet barátokat és "kereskedhet", de létezik az enyém-tiéd és bizony illik elkérni és nincs mindig happy end, tiszteletben muszáj azt is tartani, ha nem adják. Aztán meg gyerekből akármilyen nevelés dacára is van, aki folyton tudna enni, a másikat meg nem érdekli, még ha falatonként is rohangálnak utána, az meg a személyiségen túl életkoronként is változik melyik mennyire hajlandó épp osztozkodni.

Persze, vannak "tapló" anyukák vagy direkt önzőnek nevelt gyerekek, akik vagy csak nem gondolnak bele vagy egyáltalán nem érdekli őket, hogy XY miattuk fog visítani vagy hogy Z néni nem fog tudni leülni, de ha Z néni bevállalta a játszóteret, akkor kb. a második alkalomtól fel kell készüljön ezekre, változtatni nem fog tudni mindenki máson.

"1-1,5 evesnek aztan magyarazhatod h mi kie es miert nem jatszhat 20 jatek kozul egyikkel sem..."

Vigyél te is játékot szegények, rögtön lesz mivel játszania.

Nem, nem taplóság vinni, ahogy az sem, ha az anyuka nem arra rendezkedik be, hogy ő látja majd el a fél játszóteret és így csak a sajátjának hoz.

Mi egyébként azok közé tartozunk, akik általában se játékot, se ennivalót nem visznek.

Egyszerű oka van: a lányomat jobban érdekli a fű, fa, bokor, termések, bogarak... játékok közül a hinta, mászóka. A homokozásért nem vesz meg. Mások játékáért nem hisztizik.

Ételt se szokott kunyerálni. Játszótér előtt és után szokott enni, babakocsiban se evett sose. Magunkkal max. tasakos gyümölcspürét és vizet szoktunk vinni. Ennyi bőven elég, ha 3 óránál tovább maradunk.

Ha megkínálják, lehetőség szerint udvariasan hárítom ill. jelezni szoktam, hogy nálunk nincs, nem tudom visszakínálni.

Szomszédunk szokott ennek ellenére erősködni, néha engedek, de nem szívesen, mert lányon rossz evő. Ha főétkezés előtt "nasizik", utána semmit nem eszik.

Most 2,5 éves, de korábban se volt másképp.

Nem taplóság egyik sem. (nincs gyerekem, de van egy kistesóm)

Mi is mindig viszünk homokozó játékot, biciklit, rollert vagy labdát a játszótérre, a kistesómnak megtanítottuk, hogy ha valaki más játékával szeretne játszani, akkor kérdezze meg a kisgyereket vagy az anyukáját, hogy játszhat e vele egy kicsit, ha pedig a miénkel szeretne valaki játszani, akkor el lett neki magyarázva, hogy ne legyen irígy, mert úgy is vissza kapja az adott játékot. Ebből még soha semmi probléma nem volt,a gyerekek egymás között játszanak egymás játékaival, kipróbálják egymás bicikliét vagy rollerét.

Ennivalót és innivalót is viszünk általában, ennivaló néven chipset, ropit, sajtostallért, kukacot, kekszeket szoktunk vinni, mikor mit. Ha látjuk egy gyereken, hogy szeretne kérni, és az anyukája engedi neki, akkor minden további nélkül aduni bárkinek belőle, hiszen azért vittünk ilyen nasikat és nem szendvicset, hogy bárkit megtudjunk kínálni, nem szeretünk irígykedni/fukarkodni. Innivalóból nyilván nem kínálunk meg senkit. Ha más gyerek eszik valami nasit és a testvérem kér, akkor meg kérdezi, hogy szabad e, ebből sincs semmi probléma. De ahova mi járunk játszótérre, ott mindenki körbe kínál mindenkit, ha hozott valami nasit.

A táskába általában van nedves törlőkendő, de a játszótéren csap is van, hogy meg tudja mosni/törölni a kezét, de evett már homokos kézzel is,semmi baja nem lett abból, hogy "koszos" kézzel evett. Nem kell mindentől félteni. Én gyermekkoromban mama kertjéből ettem a földes epret és paradicsomot, macskás kézzel a fagyit, semmi bajom nem lett a 20 évem alatt,egy betegséget sem kaptam el emiatt, allergiám sem lett és vitamin hiányt sem okozott, ugyan így a testvéremnél, neki sincs semmi baja emiatt.

Attól,hogy a játszótéren nasiznak vacsorát ugyan úgy eszik itthon. És nem, nincs elhízva, teljesen normális testalkatú.

Mi is viszünk ki játékokat, homokozó cuccokat és egy markolót(ez a kedvence).

Ha elkérik akkor oda adja, de ő nem nagyon szokott dolgokat elkérni.

Nálunk is van egy anyuka aki tavaly egész nyáron azzal henceget mit vett a wishről. Fiam akkor látta meg a markolót,láttam hogy tetszett neki de az anyuka közölte meg sem nézheti mert eltöri. Ilyen műanyag markoló volt, 2100ft volt a 100ftos boltban. Az nekem is fájt nagyon ahogy mondta de a fiam ott is hagyta a homokozót kérte menjünk haza.

Megértem, hogy félti valaki a játékot de miért viszi akkor ki közösségbe?

Régen más volt amikor a játszótereken mindenki ismert mindenkit. A gyerekek vagy rokonok voltak, vagy barátok. Így természetes volt hogy megosztják a játékokat. De ma, amikor idegen gyerekek játszanak egymás mellett, nem lehet elvárni egy gyerektől hogy adja másnak a játékát. Épp egyik előző írta, hogy eltörve kapta vissza a kedvenc játékát. Na, az én lányom ettől világvége hisztit csapott volna. Homokozójátékokat viszünk, de nem sokat, csak egypárat, amivel tud játszani. Szerintem ha egy gyerek nem akarja megosztani a játékát, nem kell erőltetni. Később majd belép abba a korba, hogy megtanuljon megválni tőlük.

A játszótéren nassolás szerintem egészségtelen. Azért viszem le a gyereket, hogy mozogjon és tele gyomorral nem valami kellemes élmény szaladgálni.

Nem volt ugyan kérdés, de az meg aztán a különös taplóság mikor oda a játszótér közepére pisiltetik, kakiltatják a gyerekeket. Engem valahogy jobban zavar mint a kéregetés.