Lehet akkor is lelki oka a bekakilásnak ha látszólag semmi oka?

5 éves a kisfiam, nagycsoportos ovis. Egész kicsi kora óta sajnos olyan, hogy nem indul el időben wcre és előfordulnak balesetek. Ez tegnap este is majdnem így történt, épp hogy kiért a wcre. Az elmúlt 1 hónapban 2-3x hoztam haza kakis nadrágot az oviból. Ma ismételten bekakilt, megint azt mondta ha megkérdezem mi az oka, mint általában: túl jó volt a játék, későn indult el. Viszont ma már az ovónénije szólt hogy erről beszélnünk kell... Itthon semmi változás nincsen, az apukájával is nagyon jó a viszonyunk, nem tudok lelki okokra gondolni. És most nagyon őszintén megmondom, ciki vagy nem, én ugyanilyen voltam, és sajnos baromi ciki, de volt hogy én sem értem ki a wcre.. apukámnál is ugyanez a helyzet. Lehet hogy ez sem normális dolog, de egészségügyileg semmi bajunk, illetve lelkileg is minden oké. Egyszerűen ilyen a szervezetünk. A kisfiamnál is lehet ez a helyzet? Én nagyon együttműködő vagyok az ovónénikkel, a nyáron pajzsmirigy vizsgálaton, vérvételen voltunk a fiammal a tanácsukra, más ok miatt. Megértettem, de minden negatív lett. Most is nagyon szivesen elbeszélgetek erről az ovonénivel, de nagyon nem szeretném ha bemagyarázna valamit, vagy pszichológushoz küldené a fiamat, ismét feleslegesen. Ezért szeretném kérni a véleményeteket, előre is köszönöm!