Megharagudott rám a kislányom, mit tegyek?
Van egy 4 éves kislányom. Nagyon szeretjük egymást, az apukáját is szereti, de rendkívül anyás (amit az én ragaszkodásomnak köszönhet, mert nagyon sok érintést, dicséretet kap tőlem és ráadásul 2 évig szoptattam). Megszokta, hogy általában velem alszik, mert amúgy hiszti, de átszoktattuk pár hónapja a saját ágyába. Néha előfordul, mondjuk havonta egyszer, hogy át akar hozzánk jönni, pontosabban hozzám aludni, sőt kizárólag átkarolva alszik el a mellemen. A szoptatást még mindig igényli úgy tűnik, de nem tudja kifejezni, mit akar, csak nyugtalan. Emlékszem, nagyon sok hiszti ment, amikor fokozatosan próbaltam leszoktatni róla.
Most az a szituáció van jelen 5 napja, hogy akkor este nagyon rosszul lettem, elkapott egy vírus és kidőltem, már éjfél előtt bezárkóztam a hálószobába, hogy hagyjanak aludni meg senki se kapja el. A férjem persze gondoskodott rólam lefekvés előtt, de a kislányom már akkor kezdett nyűgös lenni, mikor nem engedtük be a hálóba, és féltékenykedett. Éjjel felriadt, azt mondta, velem akar aludni, miközben én az ordításra sem ébredtem fel, olyan fáradt és beteg állapotban voltam. A férjem behozta hozzám, mert nem tudta megnyugtatni semmivel sem, de én akkor elutasítottam, és megkértem félálomban, hogy vigye ki, rendezze el most ő. Ez a jelenet megismétlődött az éjszaka során 2x, annyira sírt, hogy alig aludt.
3 napig nem engedtem be éjjel, napközben pedig meg volt sértődve. Ma reggel sem akart válaszolni, elhúzza magát, úgy gondolom, elutasítva érzi magát még mindig.
Mit tehetnék? A férjem szerint is elutasító voltam, de szerintem csak a felelősséget hárítja rám, nehogy ő gondoskodjon a kislányáról 1 hétig egyhuzamban, haha. Ettől még persze idegesít, most már jobban vagyok, úgyhogy a kedvenc reggelijét főzöm, simogatom és elhúzódik, azt hittem ez csak 1-2 napos hiszti, de úgy tűnik folytatódik, mert ma reggel is, elég agresszívan elküldött, hogy őt apa ébressze.
Azért ne úgy képzeljétek el, hogy sülve-főve együtt vagyunk, sokat van nélkülem is, már dolgozom, félévente legalább 2x elutazom egy hétre, egyedül nézi a mesét, és egyedül játszik általában, + oviba jár, ahol pedig csak akkor sír, ha el kell köszönni, amúgy jól érzi magát, de nagyon anyás, amit lehet tőlem örökölt, én is ilyen voltam.
Szépen aludt egyedül hetekig, amikor hisztizett, elalvás után vissza is vittük a kiságyába.
Csak most ez így fura, ma enni sem akart tőlem, csak az apjától. Időközben megkérdeztem egy pszichós barátnőm véleményét, és szerinte teljesen normális, lehet nem is a visszautasításon van a hangsúly, hanem féltékeny, és ez is normális reakció ilyen korban, majd átmegy. Hát, remélem.
Az "anyásságot" nem örökli senki.
Ha az apja édesgette volna akkor Apás lenne
Előre meg kellett volna neki mondani, így persze, hogy rosszul esett neki. Anya, aki mindig megértő volt, most a füle hallatára csak annyit nyög ki, hogy "rendezd le te".
Ezen még énis berágnék.
Vegyél erőt magadon. Nem csak akkor kell mintaanyának lenni, mikor minden oké veled, hanem a nehéz pillanatokban is.
Nem az a lényeg, hogy babusgasd mindig, hanem az, hogy a szintet, amit hozol, nehéz helyzetekben is tudd hozni. Ez állandó, kiszámítható, megnyugtató viselkedés. Ha tudod, hogy ilyen vagy betegen, akkor ne legyél túlbuzgó a hétköznapokban, mert hatalmasat fog koppanni megint a következő betegségednél..
Vegyél vissza, és azt a szintet igyekezd megtartani, akkor is, ha beteg vagy, ha valaki meghal, ha akármi krízis van. A gyerekek nem szeretik a szélsőséges viselkedést, mert bizonytalanság érzetet kelt bennük.
Egy pár napos vírus kevésbé visel meg egy gyereket, mint az ilyen elutasítás. De idővel biztosan megbékél. Szerintem teljesen jogosak az érzései.
Nálunk az apja volt egy pár napig karanténban. Nem mehetett a kicsi a szobába. Nem viselte meg de utánna kb 2 hétig nem kereste annyit, mint egyébként.
Egyébként komoly betegségre az a forgatókönyv, hogy vagy a gyerek vagy a beteg megy a nagyszülőkhöz. Talán így könnyebben viselik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!